Az év Városi Madara, 2018

2017. október 03. 06:00 - Városi Madár

A belvárosban, a külvárosban és vidéken is a helyükre kerültek a madáretetők. Egyre hosszabbak az éjszakák és rövidebbek a nappalok. Ahogy közeledik a téli időjárás, folyamatosan nő a kereslet az ember által nyújtott táplálék iránt. Persze mi is szívesen megcsodáljuk, vagy egy pillanatra meglessük etetőnk vendégeit és mindenkinek akad egy kedvence. Így indul útjára, "Az év Városi Madara" szavazás. 2017.10.03. és 2017.11.03. között választjuk ki a 2018-as év legkedveltebb vendégét.
/szavazás a lap alján/

1. Csuszka
Állandó madarunk. Városi parkokban és erdőkben egyaránt találkozhatunk vele. Fontos számára az idős fák jelenléte. Azok törzsén, ágain harkály szerűen mozogva, sokszor fejjel lefelé csüngve keresi a kéregrepedésekben megbúvó táplálékát. Territoriális viselkedésű, a párok egész évben őrzik revírjüket. Rovarlárvákkal, hernyókkal, kifejlett bogarakkal, pókokkal táplálkozik. Állandó madár, így ősztől bogyókat és magvakat is fogyaszt. Telente az etetőket is szívesen látogatja. Az etetőhelyre általában rakéta szerűen bevágódik, ezzel az összes ott táplálkozó madarat elijeszti.
nuthatch-915435_1920.jpg
2. Szajkó
Erdei, vagy ahhoz hasonló élőhelyeken országszerte elterjedt, gyakori fészkelő. Hazai állománya növekszik. Hangutánzó képessége közismert, legtöbbször az ölyv vijjogását hallatja. Riasztóhangjára az erdő legtöbb állata felfigyel. Hazánkban nem védett, augusztus és február között vadászható faj. A hazai állomány nem vonul, de időnként északi és keleti madarak jelennek meg nálunk, elsősorban a téli hónapokban. Fészekrabló szokásai miatt természetvédelmi és vadgazdálkodási megítélése ellentmondásos.
jay-548381_1920_1.jpg
3. Csíz
Kistermetű pintyféle, mely hazánkban igen kis számban költ, de gyakori átvonuló és téli vendég. Táplálékának döntő többsége növényi eredetű. Főként a fenyők tobozában lévő magokat fogyasztja, de gyomnövények apró magvait, vagy akár pajzstetveiket is eszik. Télen megfigyelhető a madáretetőknél is, de korántsem olyan gyakran, mint a többi gyakori pintyféle. A zord hónapokban Magyarországon gyakran látható égerligetekkel övezett patakpartok mentén, de városi parkokban is rendszeresen felbukkan. Az enyves éger apró magját, valamint a nyírfák termését előszeretettel fogyasztja ebben az időszakban. Vonuló madár, mely kontinensünk északi részéről a mediterrán vidékekre és Észak-Afrikába megy telelni.bird-1160460_1920.jpg
4. Nagy fakopáncs
Évente egyszer költ. Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a korhadt fákon. Territóriumán belül több odút is készít, de csak egyben fészkel. A tojó 6 tojását az odú alján levő faforgácsra rakja. A kotlás 14-16 napig tart. Mindkét szülő üli a tojásokat. A balkáni fakopáncs hazai megtelepedése után (30-40-es évektől) egyedszáma csökkent az urbanizált élőhelyeken. A fatörzsön táplálkozó fajok többségéhez hasonlóan télen is megtalálja táplálékát, ezért nem vonul el. Télen kóborló, de soha nem megy messze előző évi költőhelyétől.
birds-2169198_1920.jpg
5. Kék cinege
Egész Európában elterjedt faj. Kis termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben. Télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, a nád magját fogyasztja. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal (hernyók, pókok, lószúnyogok) eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak. A hideg idő beálltával térnek át a magokra. A nálunk költő madarak állandóak, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban. Megtelepedését oduk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük.blue-tit-915445_1920.jpg
6. Házi veréb
Egyik leggyakoribb madarunk, mely a szövőmadarak közeli rokona. Nyugat-Európában jelentősen megfogyatkozott az állománya, egyes területekről már el is tűnt. Kedveli az ember közelségét. Hazánkban még általánosan elterjedt. Táplálkozása változatos. A fiókák több állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban. Állandó madár.
sparrow-50346_1920.jpg
7. Tengelic
Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Régebben dekoratív külseje miatt kalitkamadárnak tartották, de már régóta védett faj.
stieglitz-2187871_1920.jpg
8. Barátcinege
A szén- és kékcinege után a harmadik leggyakoribb cinegefaj hazánkban, legnagyobb számban középhegységi erdeinkben fordul elő. Leginkább a jóval ritkább kormosfejű cinegével lehet összetéveszteni. Nagyon területhű, állandó madár. Megtelepedését mesterséges odúval elő lehet segíteni, bár azokat kisebb eséllyel foglalja el, mint két gyakoribb cinegefajunk. Télen a lakott területek közelében is megjelenik, ilyenkor etetéssel segíthetünk rajta. Rovartáplálékát főleg a lombkoronaszintben keresi. Télen magokat is fogyaszt.
marsh-tit-1251017_1920.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://varosimadar.blog.hu/api/trackback/id/tr4312922669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása