Városi Madár Fotó Vol.19

2017. szeptember 19. 09:00 - Városi Madár

Fotó: Tandari Anita

http://zaranditurak.hu/

Szólj hozzá!
Címkék: fotó kacsa madár

Fészkek, Kosarak, Odúk

2017. szeptember 15. 09:00 - Városi Madár

A gondos madárbarátnak ismernie kell az általa tartott madarak költésbiológiáját, a tenyésztés során használható fészekalkalmatosságokat, a fészkek vagy odúk elkészítéséhez szükséges építőanyagokat. 
Egzotikus pinty és díszpinty fajok tenyésztése gondos odafigyelést igényel. Míg a Fringillidae családba tartozó valódi pintyfélék nyitott fészket készítenek - így megfelel számukra bármely kanárinak készült fészekalap - addig a díszpintyek zárt fészekben, illetve odúban költenek. Szintén építenek, csak azt az odú védelmében teszik. Fészekanyagként fűszálakat, rostokat, háncsokat, gyökereket, leveleket, mohát, tollat használnak fel. A zebrapintyek például nagyon szíves építkeznek maguk. Helyezzünk száraz fűkupacot bokrokra és hamarosan elkészítik a költőüregüket. 
bird-316282_1280.jpg
Papagájok tenyésztésénél az első és legfontosabb a megfelelő méretű odú. Ha a madaraknak lehetőségük van több közül választani, többnyire a kisebbet részesítik előnyben. Abban ugyanis könnyebben meg tudják teremteni a fiókák számára szükséges hőmérsékletet és mikroklímát. Így hullámos papagájok esetében átlagosnak mondható 5-7 fióka, nimfapapagájoknál pedig, az átlagos 4-5 fióka helyett 3-4, illetve 1-2 fog csak felnőni. A magas külső hőmérséklet és a hőt termelő fiókák együttes hatására olyan fullasztó hőség uralkodik az odúban, ami a sok fióka számára végzetes hőgutát okoz. 
Az erősebb csőrű, folyamatosan rágcsáló fajoknál minden esetben keményfát használjunk. Különben a költő madarak kedvük szerint formálják át az odú bejárati nyílását, oldalát és alját. 
parakeet-2062688_1920.jpg
A papagájoknak készített odúk - formájukat tekintve is - igen változatosak lehetnek. Megkülönböztetünk mesterséges, téglalap vagy kocka alakú odúkat, valamint természetes henger alakú rönkodúkat. A legtöbb faj mindkét típust elfogadja. Mindkét típusnak oldalról vagy felülről nyithatónak kell lennie, hogy az esetleges terméketlen tojásokat, fiókákat eltávolíthassuk, illetve a fészekanyagot kicserélhessük. Tudnunk kell, hogy nem minden faj tűri jól az ellenőrzéseket. Előfordulhat, hogy az ilyen zaklatásra véglegesen elhagyják tojásaikat vagy fiókáikat. 
Az odú aljára legtöbbször fazúzalékot, fakorhadékot, faforgácsot célszerű szórni, amit a tojó kedve szerint rendezget, de az is előfordulhat, hogy az utolsó forgácsig kidobálja. Elsődleges célja a tojások szétgurulásának megakadályozása, de hasonló célt szolgál a fenékdeszkába vájt mélyedés is. 
parrot-722857_1920.jpg
A Földön élő közel 330 papagájfaj legtöbbje faodvakban költ, akad néhány faj melyeket különleges fészkelési szokások jellemeznek. Míg az aranyvállú papagáj és a narancsfejű törpepapagáj termeszvárakban költ, az éjjeli- és a földi papagáj a talajra rakja tojásait, addig a barátpapagáj ágakból és vesszőkből építi hatalmas "várait". 
A megszokottól eltérő igényeket mutató fajok tenyésztése csaknem minden esetben problémás, ám az évek, évtizedek alatt összegyűlő tenyésztői tapasztalatok előbb-utóbb sikerhez vezetnek. Jól példázza ezt a ma élő legnagyobb testű papagáj, a jácintkék ara esete is. E ritka, veszélyeztetett fajt sokáig nem sikerült fogságban tenyészteni, mindaddig, míg rá nem jöttek, hogy számukra legalább 6-8 méter magas röpdét kell építeni, ugyanis csak ott érzik biztonságban magukat. nest-1699356_1920.jpg

Szólj hozzá!

"A gazda disznaja a magyar kacsa"

2017. szeptember 12. 09:00 - Városi Madár

Az iparszerű baromfitartás kétes korszaka előtt a magyar kacsa a paraszti gazdaságok legfontosabb víziszárnyasa volt. Míg a libát leginkább eladásra és tolláért tartották, addig a kacsanevelés - mely hagyományosan az asszonyok feladata volt - elsősorban a család ellátását szolgálta. 
70175881a44b9374fc947b8ce57d1534.jpg
A 19-20. század fordulójának szakírói szerint valamennyi baromfifaj közül a kacsatenyésztés a legkönnyebb. A hagyományos családi gazdaságokban a kacsa a baromfifélék közt a sertés szerepét játssza. Falánk, mindenevő, jól összeállított takarmányon gyorsan megnő és meg is hízik. Magda János 1904-ben a Szárnyasaink című szaklapban közölt cikkében a liba- és kacsatenyésztés közti különbséget a következőképpen jellemzi: "Libatenyésztés alkalmas legelő és pásztor nélkül el sem képzelhető, ugyanakkor kacsatenyésztés bármilyen szűk udvaron, egy kút mellett vagy mesterséges tócsában is könnyen létesíthető. Nagyobb kiterjedésű tavakban, amely minden község területén elő szokott fordulni, a nagybani tenyésztés is, minden nagyobb őrizet nélkül is folytatható."
Sajnos mára a közösségi tavak jó részével együtt a kacsatartás tradíciója is eltűnt. Annak a lehetősége, hogy ökológiai típusú tartásban, régi magyar kacsafajtáinkkal - ha ma már esetleg nagyobb költséggel is - a tradíciókat fölélesszük, eredeti ízű, minőségű és egészséges terméket állítsunk elő, még nem tűnt el végérvényesen. Génbankokban őrzött kacsafajtáink ehhez rendelkezésre állnak. 
duck-2733645_960_720.jpg
Házikacsánk őse az északi féltekén általánosan elterjedt tőkés réce, melyet hazánkban tőkés kacsának, zöldfejű-, dunai-, öreg és törzsök récének is neveztek. A tőkés réce a vadon élő kacsafajok közül a legnagyobb. A gácsér fényes, feketés-zöld fejét a nyak közepén fehér gyűrű választja el az alsó nyaktól és a begytől. Háta barnás hamuszürke. A szárny evezőtollai kék vagy zöld színűek, fehér szegéllyel. A felső faroktollak zöldes-feketék. A tojó színe rozsdás, sárgásbarna, „vadas” jellegű. Vándormadárnak tekinthető, bár a mérsékelt égöv védettebb völgyeiből télen sem húzódik délre. Májusban költi ki 8–14 fűzöld tojását. Pipéi gyorsan nőnek, 6–7 hetes korukban már repülnek.
A kacsa háziasítása nagy valószínűséggel a rómaiaknál, esetleg még korábban, a görögöknél és a kínaiaknál történt. 
duck-949056_960_720.jpg
A magyar parlagi kacsát a Kárpát-medencében kialakult, őshonos magyar fajtának tekintjük. Származásának hiányos, megbízhatatlan adatai miatt korábban "közönséges kacsának" vagy "parasztkacsának" is nevezték. A fellelhető irodalmi adatok szerint annyi bizonyosnak látszik, hogy a kétszáz éves török hódoltság idején a nagyobb testű, török eredetű kacsák hatására növekedett a kisebb magyar kacsák testnagysága. Később a Franciaországból importált roueni fajta szintén közrejátszott a testnagyságának növelésében. Jelenlegi alakját és többségük tollazatának fehér színét a pekingi fajtával történt keresztezés alakította ki az 1800-as évek végén.
Legelterjedtebb változata a fehér és a tarka vagy vadas színű volt, ritkábban barna, fekete és szürke színben is előfordult.
26827.jpg
Az ivarérett kacsa testsúlya a tojók esetében 2,30-3,00 kg, a gácséroké 2,50-3,20 kg.  Feje széles és kerek, csőre rövid és széles. A tarka fajta általában sárga pigmentektől mentes. A tojó testformája lényegesen nem különbözik a gácsérétól. A vadas színváltozatnál a tojó tollazatának színe szerényebb, egyszerűbb mint a gácséré /*ivari dimorfizmus/.

*ivari dimorfizmus: az ivari dimorfizmus vagy nemi dimorfizmus az a jelenség, amikor egy faj hímnemű és nőnemű példányainak testfelépítése, mérete, színe, stb. jelentősen eltér. 

Szólj hozzá!

Handmade

2017. szeptember 07. 09:00 - Városi Madár

A fészekhagyó fajok /fácán, fürj, lúd-félék.../ esetében nem jár különösebb nehézséggel a kikelt fiókák mesterséges felnevelése. Ezek csibéi ugyanis felszáradásuk után rögtön képesek önállóan táplálkozni, így csupán megfelelően magas hőmérsékletről, illetve koruknak és fajuknak megfelelő takarmányról kell gondoskodnunk.
parrots-748781_1920.jpg
A fészeklakó fajok fiókái /papagájok, galambok, énekesmadarak.../ ezzel ellentétben életük első heteiben nem képesek önállóan táplálkozni, feltétlenül szüleik gondoskodására szorulnak. Különösen nehéz feladat a néhány napos pinty-, díszpinty- fajok mesterséges táplálása. Valamelyest könnyebbnek ígérkezik a rovarevő énekesek fiókáinak táplálása, különösen ha azok nyitott csőrrel kérik az eleséget. A galambfélék szintén "kemény diónak" bizonyulhatnak, hiszen szüleik /különösen az első napokban/ speciális, a begyben termelődő úgynevezett begytejjel etetik őket. Ezt nehéz mesterségesen pótolni és a fiókák csak a legritkább esetben hajlandóak elfogadni a felkínált eleséget. Talán a papagájok fiókáit a legkönnyebb felnevelni, hiszen ma már számos, speciális nevelőtáp kerül forgalomba, valamint a fiókák felneveléséhez szükséges eszközök és információk is könnyen beszerezhetők.
A problémák akkor jelentkeznek, amikor e példányokat tenyésztésbe kívánják állítani, és a madarak a fajra nem jellemző viselkedésformákat, fajtársaikkal, párjukkal, fiókáikkal szembeni agresszivitást mutatnak. A kézzel nevelt fiókák szelídek, ragaszkodók, vagyis ideális kedvencekké válhatnak.
3_20wise_20parrots1.jpg
Abban az esetben tehát, ha bármely okból kifolyólag a fiókák mesterséges felnevelését választjuk, a következő képpen szükséges eljárnunk. A szülők alatt, illetve a keltetőben kikelt kicsiket egyenletes, kb. 35 °C-os hőmérsékleten kell tartanunk, közel 70% relatív páratartalommal. Ennek gyakorlati kivitelezése leginkább papagáj-inkubátorban történik, ám ha nem rendelkezünk ilyennel, izzólámpa és egy tálka víz segítségével magunk is megteremthetjük az ehhez hasonló körülményeket. A kikelésük után kb. a 3. hétig, éjjel-nappal három óránként etessük a fiókákat, a negyedik és ötödik héten növelhetjük az etetések közti időtartamot 4, illetve 5 órára. A pépes nevelőtáp hőmérséklete a fióka testhőmérsékletének megfelelő legyen, 40-42 °C-on "tálaljuk" azt. Ajánlatos a kicsik testsúlyát naponta megmérni, hogy pontosan nyomon követhessük gyarapodásukat. Ma már kiváló nevelőtápok kaphatók hazánkban is /Kaytee, Nutri Bird/ melyek minden létfontosságú fehérjét és vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak, speciálisan az adott papagájfaj számára összeállítva, lényegesen megkönnyítve ezzel a tenyésztők munkáját.

Az így felnevelt fiókák egész életükben ragaszkodni fognak az emberhez, szelíd, bizalmas természetűek lesznek, ideális kedvencekké válnak a családban.

Szólj hozzá!

A fiókanevelés zavarai

2017. augusztus 29. 09:00 - Városi Madár

- Miért nem tojnak le a madarak? /1./
- A lerakott tojásokon miért nem ül a tojó? /2./
- Miért pusztulnak el a fiatalok a kikelés után? /3./
Ezekre a kérdésekre akkor sem egyszerű választ adni, ha pontosan ismerjük a madarak elhelyezésének, takarmányozásának, ápolásának hátterét. Ez mindazonáltal ne tántorítson el senkit e nemes hobbi gyakorlásától, a kezdeti nehézségek, mind több tapasztalat megszerzése után ugyanis ezek legnagyobb része kiküszöbölhető.
parrots-406794_1920.jpg
A költési és nevelési problémák felismerése nem egyszerű. Annyi lehetséges probléma adódhat, hogy még számba venni sem könnyű azokat. Ha meg is határozzuk a probléma okát, nem minden esetben tehetünk ellene. Azonban az első kudarcok után ne váljunk meg rögtön a madarunktól, várjuk meg a következő tenyész-szezont és csak azután hozzuk meg döntésünket. Az ismétlődő sikertelenségek után célravezető lehet madarainkat új helyre költöztetni. Végső esetben a pár szétválasztása és új madár vásárlása javasolható.
Ha a legkézenfekvőbb megoldásokat igyekszünk összegezni, akkor a kérdésekre adott válaszaink a következők lehetnek:
animal-881064_1920.jpg
1.
- Az adott pár túl fiatal, illetve túl öreg.
- A madarak elhelyezése nem igazodik természetes igényeikhez.
- A madarak táplálása nem megfelelő.
- A madarak kondíciója nem kielégítő.
- Egészségügyi problémák.
- A faj igényeinek nem megfelelő fészkelési lehetőségek.
- Egymással nem harmonizáló tenyészpár.
- A madarak viselkedésében fennálló zavarok.

2.
- Túl fiatal tojó.
- A fészekben elszaporodó külső élősködők.
- Folyamatos zavarás, stressz.
- Nem megfelelő a fészkelő hely, az odú.
- A fészkelési ösztön hiánya.
- Időjárási viszonyok megváltozása. /hőmérséklet csökkenés, illetve emelkedés, légnyomásváltozás/

3.
- Kelésgyenge fiatalok. /beltenyésztettség, alacsony páratartalom az odúban/
- Tapasztalatlan szülők.
- A fiókákat ért valamely fertőzés.
- A hím, illetve a tojó megöli a fiókákat.
- Nem megfelelő, hiányos takarmányozás.
- A fiókák kihűlése alacsony hőmérséklet, hőgutája magas hőmérséklet esetén.
birds-2595057_1920.jpg
Forrás: Díszmadarak /Varga Sándor/

Szólj hozzá!

"Huncut a bíró"

2017. augusztus 28. 09:00 - Városi Madár

Európa jelentős részén, de még Észak-Afrikában is él az aranymálinkó azaz a sárgarigó.
p01jxw8k.jpg
A hímek gyakran hallatják flótázó* éneküket, amit a népnyelv a " Huncut a bíró" kifejezéssel illet. Afrikában telelnek, hazánkba körülbelül április közepén érkeznek meg. Az élőhelyváltozáshoz jól alkalmazkodott, számos ember által lakott vagy épített területen megtalálható:
-parkokba
-tanyák körül
-ligetekben
-temetőkben
-telepített erdőkben
-gyümölcsösökben.
Ennek ellenére rendkívül óvatos, az embert messze elkerüli. Félénkségüket olykor elfelejtik, nem tűrik ha más faj tartózkodik a közelükben.
Fészekaljuk 3-5 tojásból áll amin 14-16 napig kotlanak, ebben mind a 2 szülő részt vesz. A fiókák 14-17 napos korukban elhagyják a fészket. Főként rovarokra vadásznak és a fiatalokat is ezekkel etetik, de lédúsabb gyümölcsöket is fogyasztanak.
aranymalinkopar_rigo.jpg
A tojó inkább zöldes mintsem aranysárga. Gyors és hullámzó röptéről könnyen felismerhető.
A madarak többsége viszonylag hamar, már Augusztusban útra kel telelőhelye felé.

"Belefújtam a muzsikába: hát olyan szépen szólt, hogy örömömben tátva maradt a szám. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinálhatott a sípjával az az ezermester tót, de egészen úgy tilliózott, mint a sárgarigó." /Kincskereső kisködmön/




*flótázó/flóta: fából vagy fémből készült hengeres, haránt helyzetben megszólaltatott, billentyűs, fúvós hangszer, amelynek fúvó rése az elzárt végének közelében van. A flótán összesen 3 oktáv hangterjedelem érhető el.

Szólj hozzá!