Az igazi turulmadár

2018. augusztus 20. 04:12 - Városi Madár

Emese álmában megjelent egy turul, hogy közölje vele, fiú gyermeket fog szülni és fényes jövőt jósol egy még nem létező dinasztiának. 
A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült mert mindig máshol támadtak. Ekkor jelent meg egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért a magyarok elhatározták, hogy máshová mennek lakni. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfele fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől.
Természetesen ennek a madárnak a "szent" volta nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy létező állatról beszéljünk. Sem az évszázados viták, sem a kutatások nem tudtak egyértelmű választ adni. A Turul-dinasztia kihalása után, a szó politikai és vallási okok miatt kikopott a nyelvhasználatból. Az oszmán-török nyelvemlékek is 1400-ban említik utoljára, így a következő évszázadok elegendőnek bizonyultak a felejtésre. 
Először Herman Ottót kérték fel, hogy találja meg a madarat. A korabeli ábrázolások és a méretek alapján a szakállas saskeselyűt tartotta a turulmadárnak.

turul-2662059_1920.jpg

turul-2335843_1920.jpg

Tatabányán, Európa legnagyobb madárszoba is ez alapján készült. De egy dögevő mégsem lehet a magyarok totemmadara. Illetve az Emese és Álmos korát több száz évvel megelőző szkíta sírokból előkerült turulábrázolások sem nagyon hasonlítottak a keselyűre.
Dúcz László a tárgyi emlékeken megjelenő madárábrázolások alapján arra jutott, hogy nem lehet más, mint a kerecsensólyom. A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított területeket kedveli.
Az elmúlt években ez a teória megdőlt. Ezt azzal indokolták, hogy egy fejedelmi madár nem lehet egy "tömegmadár". Léteznie kell egy sólyomfajnak ami nagyobb és nemesebb. Így esett a választás az altaji sólyomra. Nálunk nem található, több ezer kilométerre él az Altaj- és Szaján-hegységben. /Ázsia és Mongólia/
A kerecsensólyomtól nagyobb és Ázsiában becses vadászmadárnak számít. 



Kíváncsian várom, kitartunk e választásunk mellett, vagy nemsokára újabb totemet keresünk?

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://varosimadar.blog.hu/api/trackback/id/tr7714190585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

morph on deer 2018.08.20. 22:53:50

“De egy dögevő mégsem lehet a magyarok totemmadara.“

Akkor most mi van azzal, amit orbán személyesen a avatott fel Munkácson?

Csak mert az konkrétan egy keselyű, az meg ugye ... hmm... dögevő.
Most miért?
Ez a foglalkozása!
Naugye!
Itt például többféle benyomást is lehet szerezni. Náci érzelmű honfitársaink kifejezetten boldogok is lehetnek a birodalmi sas árnyékát látva!

De azért nem árt óvatosnak lenni, hiszen az se nem turul, se nem a birodalmi sas, hanem egy kopasznyakú keselyű, mév szerint egy “condor”, avagy kondorkeselyű!

Na ez van a munkácsi emlékművön.
Gondolom a Matolcsy testvér által újólag felfedezett délamerikai rokonság lehet a háttérben..:))
Vagy ki tudja.

Mindenesetre orbán egy kopasznyakú keselyű szobra kapcsán beszél a turul (2Rule) nevű madárról, szóval még az is lehet, hogy az ornitológiához is - legalább - annyira ért, mint a focihoz...

Szóval baxhatttyyuk szittya testvéreim, a nemzetvezető definíciója (meghatározása) szerint mégiscsak dögevő az a szerencsétlen masár..!

Akkor most mi lesz?

A ‘nemzetthy’ jelkép egy dögevő???

Na nem mintha nem stimmelne (illene hozzánk), de valahogy ez mégsem igazán fasza.

Valaki más esetleg jobban tudja, mint ez az orbán nevű faxkalap?

Csak kérdem, így huszadikán...

BiG74 Bodri 2018.08.20. 23:44:37

Bírom ezt az erőltetett valóság keresést. Turul, az a kerecsen, nem mert abból sok van, olyan pórias. Legyen saskeselyű! Ne bammeg, egy dögevő legyen a nemzeti mitoszmadár? Keressen már valaki egy nemes fennkölt szárnyast amit büszkén tudunk vállalni!
Miért nem lehet a mesei részt mesének hagyni? Basszus még jó, hogy nem unikornis, vagy egy kentaur vezetett minket, akkor mit csinálnánk?

Első mohikán 2018.08.21. 00:35:57

Mikor Tatabányán megnéztük családdal a Turul-szobrot, alaposan körbejártam, majd közöltem a nejemmel, hogy ez bizony egy keselyű tojó. Merthogy egy bazi nagy fehér tojáson ül, tehát épp kotlik. Kiröhögtek, pedig le lehet ellenőrizni. A mi fenséges -a szobor legalábbis az- Turulunk bizony egy dögevő tojó. Ez van.

czerka 2018.08.21. 02:19:48

Nincs azzal semmi baj, ha egy nép totemállata egy dögevő. Sok népnél totemállat a medve (oroszok), aki látott már medvét állatkertben, az érezhette a bűzt is, amit egy medve áraszt. A medve is dögevő meg megeszik mindent, amit talál, csigákat, dögöt, hangyát, bogyókat. A több ország címerében szereplő (Csehország) oroszlán se egy nagy vadász, annak ellenére, hogy ezt tartják róla. Elorozza más ragadozók zsákmányáty bepuszilja a dögöt is. Amúgy meg a nap nagy részében lustálkodik az árnyékban.

A magyarok másik totemállata a szarvas. Ami egy elegáns zsákmányállat.

Kár ilyen butaságokon gondolkodni, hogy mi is az a turul. A 21. században akinek ennyi gondja van az vagy bőccsész vagy munkanélküli vagy a kettő együtt.

czerka 2018.08.21. 02:55:19

@morph on deer: A magyarság totemállata a viccbeli geci kismalac kellene hogy legyen.
Sokkal jobban kifejezi a magyar néplelket, a dögöljön meg a szomszéd tehene is hozzáállást, a "ki ha én nem" attitűdöt, a "majd én azt tudom" mentalitást, a házmestertempót.
A disznó ráadásul napi tápláléka a magyaroknak, életciklusa a természet megújhodásától (tavasz) a természet tetszhalálának időszakáig (tél) tart, ezzel szakrális kört ír le a magyarság mítikus égboltján.
A magyar nemzet bölcs vezetője (Szent Orbán) is rituális szertartás keretében dolgozta fel a békéscsabai kolbászfesztiválon. Ez a katolikus szent áldozás vagy protestáns úrvacsora jellegét ölti. Testével és hagymás vérével valtja meg az éhezőket. A disznóból készült magyar kolbász kapocs a Kelet és Nyugat között. A kolbász eredetileg egy német étel, azonban a német kolbász ízetlen, semmilyen, puhány, de szerencsére a szittya magyarok ezt az ételt kombinálták a balkáni törökös-szerbes erős fűszerezéssel és így a Kárpát-medencében megszületett a paprikás kolbász. A paprika pedig az Újvilág (Amerika) terménye volt eredetileg, tehát a magyar kolbászban egyesül minden nemzet és kultúra (kivéve a zsidókat és muszlimokat, phöjj).
A disznót a tél közepén levágják, ledarálják és a saját belébe töltik. Ez mintegy teljessé teszi a természet megújhodasának és elmúlásának valamint a megváltásnak a gesztusát, a halálból új élet sarjad, kolbász az új lényeg, ami a disznóisten önfeláldozásának eredményeképpen a következő generációt váltja meg az éhségtől.
Ráadásul a disznó hízik, gyarapodik, táplálja a magyar családot. A sertés kocája sokat ellik, tehát családközpontú (ahelyett hogy multis karriert építene, szingliként önmegvalósítana), így nagyon jól illik a nemzetthy-kheresztyény vonalba. A nemisége is teljes kontroll alatt áll, akkor lesz vemhes parancsszóra, amikor a gazdája inszeminátort hív hozzá. Nem tinderen keres partnert, mint a liberális nők. A disznót a zsidók és a mohamedánok se eszik, tehát igazán magyarosch állat. A sertés boldogan él egy ólban, elkerítve, kerítés mögött, szögesdrót árnyékában is pont olyan boldog, mint szabadon tartva. Nem kíváncsi a külvilágra, nem akar Londonba menni mosogatni, tányért nyalni, nem vágyik az ólon és kerítésen túli világra. Szereti az akolmeleget, az otthonát, tehat hazafi, a saját szarában fetrengést többre értékeli, mint egy thaiföldi strandon AIDS-es ladyboyoktól kapott masszázst.

A disznó ráadásul moslékzabáló. Takarékosan tartható, gyorsan gyarapodik, mint egy kis oligarcha (a magyar oligarchák amúgy fizikai valójukban is olyan szép kövér, disznószerű alakok). És állítólag a disznó van olyan okos, mint egy kutya. De legalábbis olyan értelmes, mint egy vidéki gázszerelő.

A disznó emberi. A sertések szervei nagyon hasonlítanak az emberek szerveihez, szívbillentyűjük az emberbe beültethető, ezzel életet ment.

Turult meg nem sokat láttak a magyarok, a Tesco reklamújságban se sok turulfathátat reklámoznak, a boltban se tapossák egymást a nyuggerek turul farhátért. A turul tehát nincs napi kapcsolatban a magyar emberekkel. Távoli, megfoghatatlan. A turul olyan, mint a bélszín. Mindenki hallott már róla, de senki se látta még személyesen. Úri hóbort, ami nem találkozik a magyar ember napi realitásával.

Még valami. A kínai nyelvben a család, ház, otthon karaktere egy sertés karaktere egy tető alatt ( 家 ). Tehát ahol sertés van a háznál, ott van az otthon. Véletlen? Aligha!

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.08.21. 05:31:51

Azt olvastam, hogy mostanában így kell írni: 2Rule...kettő-rule. Még ilyet...
:D

rallus 2018.08.21. 07:05:02

Ha az osztrákoknál is lenne néhány ilyen lelkes igazságkereső, akkor kereshetnék a génhibás sasuk eredetét....

kokot 2018.08.21. 09:31:06

A BBC History 2018. Júniusi számában megjelent egy cikk a turulról, amely lényegesen több információt tartalmaz a fentinél. Kevesebb ferdítést is.