Hatalmas a kivi tojás

2018. szeptember 24. 12:54 - Városi Madár

A kivi Új-Zéland nemzeti szimbóluma. Röpképtelen madarak, kifejlett példányaik 1-4 kg tömegűek, magasságuk pedig 35-65 cm között változik. A kivifélék éjszakai madarak: a nappalokat az üregük mélyén töltik, éjjel pedig az erdők, bozótos területek talajában lakó lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel táplálkoznak. A kivifélék példányai monogám hím-nőstény kapcsolatokban élnek, amely élethosszig tart. A madarak élettartama egyébként meglepően hosszú: néhány tíz év.

A tojók egy alkalommal (a déli félteke szerinti tavasszal) 1 tojást raknak le a kb. 1 méter hosszú üregük végében. A tojás hatalmas méretű: tömege a tojó testtömegének 20-25%-a, a tojások mindegyike körülbelül 12 centiméter hosszú és 8 centi széles. Érdekes módon a tojáson legtöbbször a hím kotlik, mintegy 2 hónapon keresztül. A hímeknek erre a célra speciális költőtasakjuk alakult ki. Tojásaikat csak éjjel, a táplálkozásuk idejére hagyják magukra. A hatalmas tojásból kiindulva sokáig azt gondolták a tudósok, hogy a kivik egy több száz évvel ezelőtt kihalt, nagy testű, emuszerű futómadár, a moa egyre kisebbé váló leszármazottai, és a tojások valamiféle evolúciós hiba folytán megmaradtak nagynak. Mivel a kivik a struccalakúak rendjébe tartoznak, az elmélet egész sokáig tartotta is magát. A legújabb tudományos álláspont viszont már az, hogy nem evolúciós balesetről van szó, inkább arról, hogy a jellemzően egyszerre csak egy tojást rakó kivik szaporodási módja közelebb áll az emlősökéhez, mint a többi madáréhoz.

/forrás: index.hu/

Szólj hozzá!
Címkék: tojás madár kivi LOL

Az apácalúd fiókái

2018. szeptember 12. 16:57 - Városi Madár

Az apácalúd fiókák életének legnagyobb kihívása, amikor még röpkételen korukban ki kell ugraniuk a fészekből.
A Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi vizein él. A költési időszakban (Május-Június) a tundra köves, sziklás talaján akár 120-130 méter magasan építi meg a fészkét. A fiókák, hogy élelmet találjanak, ezekről a sziklapárkányokról vetik magukat a mélybe. 
26.jpg
A kikelő fiókák fészekhagyók, és azonnal követik anyjukat, bármerre is megy. 40-45 nap alatt nőnek fel és válnak önállóvá, de csak 3 évesen érik el az ivarérettséget. 

Szólj hozzá!

Szárnyas Gasztro Sokk

2018. szeptember 06. 17:48 - Városi Madár

Anno mindenki ezeket fogyasztotta és népszerűbbek voltak mint Sanders ezredes csirkeszárnyai, de mára teljesen eltűntek. Az elmúlt évszázadokban, vagy ha nem szeretnénk nagy számokkal dobálózni akár évtizedekben is sokat változott a szárnyas gasztro. Sok, majd később rengeteg tényező sorakozott fel, hogy ez így alakuljon. A legmeghatározóbb szerep talán a természetvédelmi jogszabályoké lett. Ma már nem eszünk se hattyút, se pacsirtát, se fenyőrigót, se fecskét.swan-319379_1920.jpgPedig a szakácskönyv szerint nem csak párolva vagy nyárson sütve remek étek, de pástétomnak is finom. A finomra metélt hattyúhúst szalonnával mozsárban áttörték, szitán átnyomták, sóval, borssal, szerecsendióval, szegfűszeggel ízesítették, fél kiló vajjal keverték, majd formába töltve, pástétomtésztával lefedve meleg vízfürdőben párolták 3 órán át. A hattyúkenyérnek nevezett fogást a kihűlt tésztával tálalták.

Az egykoron fogyasztott szárnyasok nagy része mára már védett. Aki pedig védett madarat ejt az fizet, eszmei értéktől függően 25 ezer és 1 millió forintos büntetésre lehet számítani. Az apróvadakból a fácán, fogoly, vetési lúd, nagy lilik, szárcsa, bizonyos récefélék, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb még vadászható. Kereskedelmi forgalomban ezeknek is csak egy része bukkan fel.pheasant-2105497_1920.jpgA fecskéket se főzzük már meg másnaposság ellen vagy ha a gyereknek fáj a hasa és nem készítünk a szerveiből szerelmi bájitalt. / lásd: #mentsükmegafecskéket / A vadételek ritka fogyasztásának nem csak az áruk szab gátat, de új alapanyagokkal se kísérletezünk sokat. 
crow-2305522_1920.jpgAz arisztokrácia idején elterjedt és kedvelt étel volt a varjúleves. Akik a zsengébb húst szeretik azoknak varjú pörköltet késztetettek fiatal madarakból.

Varjúpörkölt Füstölt Szalonnával:

Hozzávalók, 8-10 személyre:
10-13 kisvarjú, 60-70 dkg krumpli, 15-20 dkg füstölt szalonna, 2 fej hagyma, 2-3 csipet piros paprika, 2-3 petrezselyem- vagy zellerlevél, 3 csipeti őrölt bors, csipetnyi köménymag, só

Elkészítése: Tollastól együtt lerántjuk róluk a bőrt. jól megmossuk, feldaraboljuk. Csak a mellét, combjait és a hátát hagyjuk meg. A zúzája is finom, de sok a munka vele, mert ki kell vágni, hogy a belsejét megnyúzzuk. Csak akkor érdemes összegyűjteni, ha sok van belőle.
Egy hétliteres bográcsba elfér kb. 10-13 kisvarjú. Sőt a krumpli is.
Tizenöt-húsz dkg apróra vágott füstölt szalonnát süsünk ki. Másfél dl zsírnál többet nem kell benne hagyni. Apróra vágott két fej hagymát megpirítunk benne. Megszórjuk piros paprikával, és gyorsan felöntjük egy pohár vízzel. Belerakjuk a húsokat. Aztán még annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Petrezselyem- vagy zellerlevéllel, őrölt borssal, sóval és köménymaggal ízesítjük. 
Fél fövésen túl hozzárakjuk a fél hasábokra vágott krumplit, kb. fele annyit, mint a húst. Lassú tűzön főzzük, meg-megkavarjuk és kóstolgatjuk.

Szólj hozzá!

Kedvenc madárdalom

2018. augusztus 31. 12:40 - Városi Madár

Aki megfigyeli a madarakat, sok mindent megtudhat énekükből. Fontos szerepet tölt be életükben az akusztikus kommunikáció. Szinte az összes szárnyas képes valamilyen hang megformálására, de csak az egyharmaduk tud énekelni. Minden lelkes madárbarátnak van egy dallama amit bármikor felismer. Így jött létre ez a lista, a hazánkban fellelhető énekes madarak egy részéről. A poszt alján egy szavazással, hogy mindenki letehesse voksát a kedvence mellett.

1. Fülemüle:
Az egyik legszebb énekhangú madár a fülemüle. A gégéje 4 különböző hangot tud kiadni egyszerre, így a madár, változatos dallamvilágában zenei szempontból tökéletes akkordokat is énekel. Az irodalmi és zenei művekben gyakran felbukkanó fülemüle, a költők éjjel daloló misztikus csalogánya csak igen ritkán kerül szem elé, az udvarló hímek kórusa azonban betölti a májusi éjszakákat.

2. Vörösbegy:
Halk füttymotívumokkal induló, erőteljes trillázással véget érő éneke már Március második felében hallható. Lágy éneke az alkonyati órákban is felcsendül. A domb-, és hegyvidékek madara.

   

3. Sárgarigó:
Európa jelentős részén, de még Észak-Afrikában is él az aranymálinkó azaz a sárgarigó. A hímek gyakran hallatják flótázó* éneküket, amit a népnyelv a " Huncut a bíró" kifejezéssel illet. 
"Belefújtam a muzsikába: hát olyan szépen szólt, hogy örömömben tátva maradt a szám. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinálhatott a sípjával az az ezermester tót, de egészen úgy tilliózott, mint a sárgarigó." /Kincskereső kisködmön/

4. Énekes nádiposzáta:
Nagyon jó hangutánzó, az egyetlen európai faj, amely afrikai madarak hangját is utánozza. Bokrosok, csalánosok, ligetes erdők szegélyei, folyóárterek vagy gabonatáblák lakója.

5. Ökörszem:
Egyik legkisebb termetű madarunk. testhossza 9-10 centiméter. 

6. Füsti fecske:
Az első madár érkeztéhez rengeteg hagyomány kötődik. Jászladányban a tenyerükbe fújnak, hogy egész évben szerencsések legyenek, Jászberényben úgy tartják, hogy az érkeztekor hátra dobott marék föld mind kaporrá lesz. Bácsban a falusiak a kezüket a falhoz ütötték, hogy abban az évben sok búzájuk teremjen. Április és Május kiemelt fecskevédelmi időszak.

7. Mezei pacsirta:
A mezei pacsirta éneke ihlette Percy Bysshe Shelley "Egy mezei pacsirtához" című költeményét. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.

8. Széncinege:
A nagyobb testalkatú cinegefélék közé tartozik. Megismerhetjük a "nyitnikék" és a "ti-cső" kiáltásairól. 

9. Tengelic:
Népi elnevezése: stiglic. Az egyik leggyakoribb pintyfélénk. Aki esetleg télen eleséget kínál a környéken élő madaraknak már találkozhatott velük, ugyanis csapatokban járnak. 

10. Fekete rigó:
Két rigó beszélget. Azt mondja az egyik:
- Te, az a dallam, amit az előbb fütyültél, nagyon tetszik nekem. A saját szerzeményed?
- Ááááá, dehogy. Azt a pacsÍRTA!
A rigók a dalukat főként szürkületkor éneklik, amikor még nincs nappal de nincs éjszaka sem. Talán ezért gondolták a kelták, hogy a daluk képes eljuttatni egyik világból a másikba. De van aki azt mondja, hogy pont arra jó a rigó ének, hogy vissza találjon a jelen világba mert elriasztja a "csalóka" emlékeket.

 



Szólj hozzá!

Az igazi turulmadár

2018. augusztus 20. 04:12 - Városi Madár

Emese álmában megjelent egy turul, hogy közölje vele, fiú gyermeket fog szülni és fényes jövőt jósol egy még nem létező dinasztiának. 
A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült mert mindig máshol támadtak. Ekkor jelent meg egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért a magyarok elhatározták, hogy máshová mennek lakni. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfele fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől.
Természetesen ennek a madárnak a "szent" volta nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy létező állatról beszéljünk. Sem az évszázados viták, sem a kutatások nem tudtak egyértelmű választ adni. A Turul-dinasztia kihalása után, a szó politikai és vallási okok miatt kikopott a nyelvhasználatból. Az oszmán-török nyelvemlékek is 1400-ban említik utoljára, így a következő évszázadok elegendőnek bizonyultak a felejtésre. 
Először Herman Ottót kérték fel, hogy találja meg a madarat. A korabeli ábrázolások és a méretek alapján a szakállas saskeselyűt tartotta a turulmadárnak.

turul-2662059_1920.jpg

turul-2335843_1920.jpg

Tatabányán, Európa legnagyobb madárszoba is ez alapján készült. De egy dögevő mégsem lehet a magyarok totemmadara. Illetve az Emese és Álmos korát több száz évvel megelőző szkíta sírokból előkerült turulábrázolások sem nagyon hasonlítottak a keselyűre.
Dúcz László a tárgyi emlékeken megjelenő madárábrázolások alapján arra jutott, hogy nem lehet más, mint a kerecsensólyom. A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított területeket kedveli.
Az elmúlt években ez a teória megdőlt. Ezt azzal indokolták, hogy egy fejedelmi madár nem lehet egy "tömegmadár". Léteznie kell egy sólyomfajnak ami nagyobb és nemesebb. Így esett a választás az altaji sólyomra. Nálunk nem található, több ezer kilométerre él az Altaj- és Szaján-hegységben. /Ázsia és Mongólia/
A kerecsensólyomtól nagyobb és Ázsiában becses vadászmadárnak számít. 



Kíváncsian várom, kitartunk e választásunk mellett, vagy nemsokára újabb totemet keresünk?

8 komment

Baglyok és az időskori nagyothallás

2018. augusztus 17. 16:24 - Városi Madár

A kor haladtának természetes velejárója a nagyothallás. A fülben lévő több ezer érzékelő szőrsejt az idő múlásával károsodik, elhal. Ennek következménye, hogy míg a fiatalok 20 Hz-20 kHz frekvenciájú hangokat is képesek meghallani, addig a 65 év felettiek 4 kHz-nél magasabb frekvenciájú hangokra való érzékenysége már körülbelül 30 decibellel csökken. 
barn-owl-2550068_1920.jpg
Német kutatók közétettek egy tanulmányt, 2 évnél fiatalabb és 13 évnél idősebb gyöngybaglyok hallását vizsgálták. Visszhangmentes, süketszobában végezték a kísérleteket. 2 csoportra osztották a baglyokat és mindegyiknek megtanították, hogy hangjelzésre felrepüljenek egy ülőágra. Arra voltak kíváncsiak, hogy különböző frekvenciájú és intenzitású hangok lejátszása után van-e eltérés a két csoport viselkedése között. A fiatal és az idős madarak is jól teljesítették a tesztet, ami azt mutatja, hogy a gyöngybaglyok hallása időskorukba sem romlik. 
Ez azzal magyarázható, hogy míg az emberi fül, hallásért felelős szőrsejtjei nem képesek regenerálódásra, addig a madaraké újranőhet. Így ezt a tényt, már nem csak a seregélyeknél sikerült bizonyítaniuk. A további kutatások közelebb vihetnek az időskori halláskárosodás gyógymódjának a megtalálásához.
barn-owl-1247122_1280.jpg

Szólj hozzá!
Címkék: hír bagoly madár