A cinege cipője

2018. december 12. 19:58 - Városi Madár

"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak."
Talán az első információ, amit mindenki megtanul a cinegével kapcsolatban, hogy azért bánatos, mert Varjú Varga Pál nem ér rá neki cipőt varrni. Vagyis Móra Ferenc ezt állította.
De azt tudjuk e, hogy a cinege, vagy cinke félék családjába 9 nem és 56 faj tartozik.
animal-2116633_1920.jpgÁtlagos testtömegük 10-18 gramm, testhosszuk 10-14 centiméter, szárnyfesztávolságuk pedig 18-21 centiméter. 
Hasznos rovarpusztítók. Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkoznak. Étrendjükben, hernyók, lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. 
A költési időszakuk Április-Július között van. A 7-14 csupasz, vak fióka 18-22 napos korukra tollasodik meg annyira, hogy kirepülhessenek a fészekből.
animal-2581760.jpgA nálunk költő madarak állandóak, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban. Megtelepedését odúk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük. 
Városokban, árterekben, zárt erdőkben, gyümölcsösökben, parkokban mindenütt előfordul.
021.jpgA Kárpát-medencében költő cinegefélék:
- barátcinege
- búbos cinege
- fenyvescinege
- füstös cinege
- kék cinege
- kormosfejű cinege
- széncinege

 

Szólj hozzá!

Méregkereső kutyákkal védik a madarakat

2018. december 06. 19:02 - Városi Madár

Méregkereső kutyák további képzéséről írt alá megállapodást az agrártárca, a rendőrség és a madárvédők képviselője. A három szervezet ezzel igyekszik visszaszorítani a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezéseket.
dog-661169_1920.jpg
"A 20. század elején még bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt. Az ezredfordulón viszont újraindult."
2012-ben indult el az Európai Unió által is támogatott Helicon Life+ program, amelynek a keretében sikerült megkezdeni az első méregkereső kutya kiképzését. A projekt akkor még újdonság volt, és előtte nem sikerült bíróság elé vinni, sőt sokszor még felderíteni sem a hasonló ügyeket.
A sikeres projektet tavaly PannonEagle LIFE néven folytatták, és tovább bővült a résztvevők köre a környező országokkal.
A programnak hála 450 madármérgezéses eset vált ismerté, amelynek nagy része védett fajokat érintett.

forrás: index.hu

Szólj hozzá!
Címkék: kutya hír madár

Fejbe lőtték az utolsó dodót

2018. november 26. 08:00 - Városi Madár

Az ember által kipusztított állatfajok jelképévé vált dodó egyik utolsó példányát fejbe lőhették. Az utolsó dodót a történészek szerint egy 17. századi londoni házban tartották. Egy friss vizsgálat során, amit a koponyáján végeztek el ólomsörétet találtat. Olyat amit a szárnyasok vadászatára használtak.

dodo-1024x577.jpg
Az Oxfordban őrzött dodó koponyájáról a Warwicki Egyetem kutatócsoportja CT-vel készített felvételeket, hogy a koponya háromdimenziós mását előállíthassák. A felvételek bebizonyították, hogy a madarat hátulról találták el a fején és a nyakán.
A mauritiusi dodó egy méter magas volt, testtömege meghaladhatta a 20 kilogrammot is. 1638-ban holland telepesek érkeztek az addig lakatlan szigetre, és a dodógalambok rövid időn belül kipusztultak. Az utolsó élő példányt 1662-ben látták.

dodo-archiv-madar-bird-wales-museum-muzeum-csontvaz-skeleton-gettyimages1.jpg
A dodók kihalásához hozzájárult a telepesek által behurcolt háziállatok és patkányok is, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. A szerencsétlen sorsú madár kipusztulását mindaddig nem is érzékelte az ember, amíg szerephez nem jutott 1865-ben Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséjében.

19916015_2983f43c80ab7d1c3dabff7aaf989ee4_wm.jpg
Az Oxfordi Egyetem több mint 300 éve őrzi a dodó mumifikált koponyáját és lábát természettudományi múzeumában. Az egyed maradványai képviselik a létező legteljesebb dodócsontvázat, valamint a madár egyetlen fennmaradt szövetmintáját. A maradványok felbecsülhetetlen tudományos értéket jelentenek azok számára, akik tanulmányozni akarják a kihalt fajt.

dodo-bird-on-beach-watching-sailing-ship-arrive.jpg
Forrás: MTI

Szólj hozzá!
Címkék: hír madár dodó

Apró, röpképtelen madár egy megközelíthetetlen szigeten

2018. november 18. 08:00 - Városi Madár

A tudósokat több mint egy évszázada foglalkoztatta egy rejtély: hogyan került a világ legkisebb röpképtelen madara a világ egyik legelszigeteltebb szigetére?
a Dél-Atlanti-óceánon található Inaccessible Islanden, azaz a megközelíthetetlen sziget ad otthont a Atlantisz-guvatnak. Mivel nem tudnak repülni, mostanáig elképzelni sem tudták, hogyan tudtak egy ilyen távoli helyre jutni, írja a Science Daily. A kutatók korábban arra tippeltek, hogy besétáltak a szigetre, amikor alacsonyabb volt a tengerszint, és egy száraz ösvény vezetett át az óceánon. Az állat éppen ezért Atlantisz elveszett városáról kapta a nevét, amelyet a legenda szerint elnyelt a víz.
www_tvn_hu_695f45e6509d0fb5150e7f50854c4a40.jpgAzonban a teória megdőlni látszik. Egy új genetikai elemzés során megállapították, hogy az Atlantisz-guvat feltételezhetően 1.5 millió éve repültek a megközelíthetetlen szigetre. 
Bár az Atlantisz-guvat tényleg ritkaságnak számít, a tanulmány szerint közeli rokonságban áll a Dél-Amerikában élő foltos vízicsibével és a szintén itt őshonos juhász guvattal. Ezek a madarak ugyanakkor kiválóan repülnek, és nagy távolságokat is képesek megtenni új élőhelyek felkutatásáért. 
Bár elsőre szokatlannak tűnhet, hogy egy madár egyszer csak felhagy a repüléssel, valójában egy elég ügyes húzásról van szó. A repülés sok energiát emészt fel, és az óceán közepén található szigetekre erre nincs elegendő erőforrás. Ráadásul az Inaccessible Islanden nincsenek földi ragadozók, így tulajdonképpen nincs is szükség a szárnyakra a meneküléshez.

forrás: sokszinuvidek.hu

Szólj hozzá!

Kedvenc madárdalom

2018. november 11. 09:50 - Városi Madár

Aki megfigyeli a madarakat, sok mindent megtudhat énekükből. Fontos szerepet tölt be életükben az akusztikus kommunikáció. Szinte az összes szárnyas képes valamilyen hang megformálására, de csak az egyharmaduk tud énekelni. Minden lelkes madárbarátnak van egy dallama amit bármikor felismer. Így jött létre ez a lista, a hazánkban fellelhető énekes madarak egy részéről. A poszt alján egy szavazással, hogy mindenki letehesse voksát a kedvence mellett.

1. Fülemüle:
Az egyik legszebb énekhangú madár a fülemüle. A gégéje 4 különböző hangot tud kiadni egyszerre, így a madár, változatos dallamvilágában zenei szempontból tökéletes akkordokat is énekel. Az irodalmi és zenei művekben gyakran felbukkanó fülemüle, a költők éjjel daloló misztikus csalogánya csak igen ritkán kerül szem elé, az udvarló hímek kórusa azonban betölti a májusi éjszakákat.

2. Vörösbegy:
Halk füttymotívumokkal induló, erőteljes trillázással véget érő éneke már Március második felében hallható. Lágy éneke az alkonyati órákban is felcsendül. A domb-, és hegyvidékek madara.

   

3. Sárgarigó:
Európa jelentős részén, de még Észak-Afrikában is él az aranymálinkó azaz a sárgarigó. A hímek gyakran hallatják flótázó* éneküket, amit a népnyelv a " Huncut a bíró" kifejezéssel illet. 
"Belefújtam a muzsikába: hát olyan szépen szólt, hogy örömömben tátva maradt a szám. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinálhatott a sípjával az az ezermester tót, de egészen úgy tilliózott, mint a sárgarigó." /Kincskereső kisködmön/

4. Énekes nádiposzáta:
Nagyon jó hangutánzó, az egyetlen európai faj, amely afrikai madarak hangját is utánozza. Bokrosok, csalánosok, ligetes erdők szegélyei, folyóárterek vagy gabonatáblák lakója.

5. Ökörszem:
Egyik legkisebb termetű madarunk. testhossza 9-10 centiméter. 

6. Füsti fecske:
Az első madár érkeztéhez rengeteg hagyomány kötődik. Jászladányban a tenyerükbe fújnak, hogy egész évben szerencsések legyenek, Jászberényben úgy tartják, hogy az érkeztekor hátra dobott marék föld mind kaporrá lesz. Bácsban a falusiak a kezüket a falhoz ütötték, hogy abban az évben sok búzájuk teremjen. Április és Május kiemelt fecskevédelmi időszak.

7. Mezei pacsirta:
A mezei pacsirta éneke ihlette Percy Bysshe Shelley "Egy mezei pacsirtához" című költeményét. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.

8. Széncinege:
A nagyobb testalkatú cinegefélék közé tartozik. Megismerhetjük a "nyitnikék" és a "ti-cső" kiáltásairól. 

9. Tengelic:
Népi elnevezése: stiglic. Az egyik leggyakoribb pintyfélénk. Aki esetleg télen eleséget kínál a környéken élő madaraknak már találkozhatott velük, ugyanis csapatokban járnak. 

10. Fekete rigó:
Két rigó beszélget. Azt mondja az egyik:
- Te, az a dallam, amit az előbb fütyültél, nagyon tetszik nekem. A saját szerzeményed?
- Ááááá, dehogy. Azt a pacsÍRTA!
A rigók a dalukat főként szürkületkor éneklik, amikor még nincs nappal de nincs éjszaka sem. Talán ezért gondolták a kelták, hogy a daluk képes eljuttatni egyik világból a másikba. De van aki azt mondja, hogy pont arra jó a rigó ének, hogy vissza találjon a jelen világba mert elriasztja a "csalóka" emlékeket.




1 komment

Fiú, vagy Lány a széncinege?

2018. november 07. 17:48 - Városi Madár

A széncinegék a madáretetők leggyakoribb vendégei közé tartoznak, mindemellett jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez. Ezért gyakran találkozhatunk velük parkokban vagy az udvarunkon. Könnyedén azonosítható madárfaj. Fekete a feje, tarkója és torka, az orcája fehér. Felső teste eleven zöld, hasánál pedig sárga.

Nem minden madárfajnál lehet egyértelműen megkülönböztetni a két ivart, de a széncinege esetében igen. A fiút hímnek, a lányt tojónak hívjuk. A hímek színárnyalatai erősebbek és a hason futó sötét sáv erőteljesebb és a két láb között kiszélesedik. 

/hím széncinege/

A nőstények tollazata halványabb színű és a hasukon futó sáv vékony, esetleg határozatlan, de nem szélesedik ki a lábaik között.

/tojó széncinege/

Szólj hozzá!