A hazánkban fészkelő kilenc bagolyfajból / gyöngybagoly, füleskuvik, kuvik, macskabagoly, erdei fülesbagoly, uhu, uráli bagoly, réti fülesbagoly, gatyáskuvik / az első öt rendszeres településlakó is. Amíg "divat" volt a háztáji állattartás, a kiszórt takarmányra érkező egerek nagyban elősegítették a baglyok táplálékszerzését. 

Az épületek kínálta potenciális fészkelőhelyek száma jelentősen nem csökkent, de ezek modernizálása a panelszigetelési program és a résmentes építkezés megnehezíti a dolgukat. 
Ahogy tartósan megjelenik a hó és annak vastagsága meghaladja az arasznyit vagy a teteje megjegesedik, nehezebbé válik a rágcsálók elejtése. Ilyenkor a nappali ragadozók vannak előnyben, mert az ilyenkor is aktív kisebb testű madarakra tudnak vadászni. Egy jó kondícióba lévő bagoly az üldögélő, lesből vadászó életmódjának köszönhetően akár 2-3 fagyos napot is kibír élelem nélkül. Az ínséges időszak ha ennél tovább tart és a hőmérséklet is tartósan a mínusz fokokat rója, nem tudják tovább melegen tartani a testüket és először a lábuk kezd elfagyni. 

Az ilyen estetekre felkészülve építhetünk ki bagolyetető - egérvárakat. Ezekbe beköltözhetnek a kisebb rágcsálók és kialakíthatják téli fészkeiket. Egérvár lehet fa- vagy kőrakásból, illetve a komposztláda is megfelel. 

Érdemes ezek közvetlen környezetében magvakat biztosítani az egereknek ezzel is segítve megtelepedésüket. Leginkább az ínséges időkben veszik igénybe ezeket a baglyok, de ha a közelben fészkelnek akkor a fiókanevelés időszakában is megfigyelhetjük őket.