Az első világháború idején a hadseregek szívesen alkalmazták a postagalambokat kommunikációs célokra. Ezt megelőzően már az ókori keleten is kihasználták e madár adottságait. Egyes becslések szerint több mint fél millió galamb volt szolgálatban a háború ideje alatt. A velük indított üzenetek 95%-a célba ért.  

A két világháborúban a katonai galambokat a hadszíntér szinte minden területén bevetették. Lövészárkokból, léggömbökből, repülőkből sőt, még tengeralattjáróról is röptettek. 

Cher Ami


Az első világháború leghíresebb madara lett. Az egyike volt annak a 600 postagalambnak amit az angolok adományoztak a Franciaországban állomásozó amerikai erőknek. A szárnyasokat még a gáztámadásoktól is védték, de így is rengetegen hullottak el. 
1918. Október 2.-án a 308-as zászlóalj magával vitte a galambot amikor benyomultak az argonne-i erdőbe. Az "elveszett zászlóalj" katonáit a németek körbezárták és napokon át támadták. Október 4.-én baráti tűz zúdult rájuk, ezért útnak indították az utolsó galambot, Cher Amit. A németek megpróbálták lelőni a madarat, ennek ellenére 25 perc alatt 40 kilométert repült. Mikor megérkezett hiányzott az egyik szeme, a mellén meglőtték és nem volt meg a lábának egy jelentős része. A jelentőhüvelyt egy ín tartotta a helyén. 


Az üzenet tartalma:
"A 2746,4 koordinátájú út mentén vagyunk. A tüzérségünk közvetlenül ránk zúdítja a zárótüzet. Az ég szerelmére, állítsák le."

A galamb érkezte után megszűnt az ágyúzás. Cher Ami orvosi kezelést kapott, majd kitüntették a francia háborús érdemrenddel. /Croix de Guerre/ Az Amerikai Egyesült Államokba vitték ahol 1919. június 13.-án pusztult el. 1931-ben posztumusz beiktatták a versenygalambok dicsőségcsarnokába. Szolgálataiért megkapta a galamboknak adható amerikai aranymedált. 
Preparálták és a Smithsonian Intézetbe került. Ma az amerikai nemzeti történelmi múzeumban található. 

Az állatoknak adható legrangosabb kitüntetés a Dickin érdemérem. A kiosztott 54 éremből 18-at kutyák, 3-at lovak, 1-et egy macska és 32-t galambok kaptak.