A kivi Új-Zéland nemzeti szimbóluma. Röpképtelen madarak, kifejlett példányaik 1-4 kg tömegűek, magasságuk pedig 35-65 cm között változik. A kivifélék éjszakai madarak: a nappalokat az üregük mélyén töltik, éjjel pedig az erdők, bozótos területek talajában lakó lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel táplálkoznak. A kivifélék példányai monogám hím-nőstény kapcsolatokban élnek, amely élethosszig tart. A madarak élettartama egyébként meglepően hosszú: néhány tíz év.
A tojók egy alkalommal (a déli félteke szerinti tavasszal) 1 tojást raknak le a kb. 1 méter hosszú üregük végében. A tojás hatalmas méretű: tömege a tojó testtömegének 20-25%-a, a tojások mindegyike körülbelül 12 centiméter hosszú és 8 centi széles. Érdekes módon a tojáson legtöbbször a hím kotlik, mintegy 2 hónapon keresztül. A hímeknek erre a célra speciális költőtasakjuk alakult ki. Tojásaikat csak éjjel, a táplálkozásuk idejére hagyják magukra. A hatalmas tojásból kiindulva sokáig azt gondolták a tudósok, hogy a kivik egy több száz évvel ezelőtt kihalt, nagy testű, emuszerű futómadár, a moa egyre kisebbé váló leszármazottai, és a tojások valamiféle evolúciós hiba folytán megmaradtak nagynak. Mivel a kivik a struccalakúak rendjébe tartoznak, az elmélet egész sokáig tartotta is magát. A legújabb tudományos álláspont viszont már az, hogy nem evolúciós balesetről van szó, inkább arról, hogy a jellemzően egyszerre csak egy tojást rakó kivik szaporodási módja közelebb áll az emlősökéhez, mint a többi madáréhoz.
/forrás: index.hu/