A belvárosban, a külvárosban és vidéken is a helyükre kerültek a madáretetők. Szívesen megcsodáljuk, vagy egy pillanatra meglessük vendégeinket és mindenkinek akad egy kedvence. Így indul újra útjára, Az év Városi Madara szavazás.

Szavazás a lap alján! 

1. Búbos Banka:
Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A Természetvédelmi Világörökség külön fajként tartja nyilván a Madagaszkáron élő madarakat, Upupa marginata néven. A legtöbb rendszerben azonban ezeket is csak alfajnak tartják. A búbosbankáról utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében.

2. Jégmadár:
Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet.
Lesley Garven lakóhelye közelében kereste a pillanatot. Kameráját egy ág elé helyezte, abban bízva, hogy egy madár az ágra száll, ő pedig megörökítheti a jövevényt. Kisvártatva megérkezett egy jégmadár, aki az ág végén pihent meg, társa pedig a fényképezőgép exponálógombján “landolt”. A természetfotós a közelben állt, azonnal előkapta telefonját, és megörökítette a pillanatot. Közben a jégmadár is “ránehezedett” az exponálógombra, és pazar felvételt készített társáról.

3. Fekete Rigó:
Két rigó beszélget. Azt mondja az egyik:
- Te, az a dallam, amit az előbb fütyültél, nagyon tetszik nekem. A saját szerzeményed?
- Ááááá, dehogy. Azt a pacsÍRTA!
A legismertebb énekes madarunk a feketerigó. A rigók folklórja nagyon sokrétű, rengeteg népi hiedelem fűződik hozzájuk: 

• ha egy rigó fészket rakott egy ház tetején akkor ott hamarosan el fognak valakit jegyezni
• ha valakinek egy csapat rigó szállt le a kertjében ott pénzügyi növekedésre lehetett számítani
• ha élesebben énekeltek a rigók a szokásosnál akkor jött az eső
• ha a madár a házba szált be akkor halált jelentett
• ha a feketerigó keresztezi az utadat akkor rossz szerencséd lesz, még mielőtt elérnéd a célod

Egyesek szerint a fekete rigó fehér volt, de egy igencsak fagyos télnek köszönhetően egy kéménybe lelt menedéket ami miatt megváltozott a színe. Ez Január 30. 31, és Február. 1-re tehető. Ezt a 3 napot "feketerigó napoknak" is elnevezték.

4. Házi Veréb:
Többnyire magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra, azonban opportunista fajként bármit fogyaszthat. Utódait előszeretettel táplálja különböző gerinctelenekkel magas fehérjetartalmuk miatt. Nálunk (Európa) nem vonuló. A házi veréb igazán társas madárfaj. Társaságban szeret táplálkozni az év minden szakában és gyakran más madárfajokkal alkot közös csapatokat.
Amerikába az első európai, azaz voltaképpen „angol” verebeket, és pedig nyolc párat, eddigi tudomásunk szerint 1850-ben vitték, mégpedig az Egyesült Államokba; ezeknek azonban valahogy nyomuk veszett, úgy eltűntek, és sem őket, sem utódaikat többé senki sem látta. Két évvel később a Brooklyn Intézet tagjai a veréb meghonosítása céljából bizottságot alakítottak, s erre a célra 200 dollárt szavaztak meg. Kanadába a verebet 1854-ben, New Yorkba 1860-ban és New Havenbe 1867-ben vitték be. Ugyanebben az évben engedtek szabadon Philadelphiában 500 párat; 1871-ben vagy 1872-ben San Franciscóba is bevitték és 1873-ban vagy 1874-ben Utah-ba, a Sóstó mellett levő nagy Mormon városba. Ezek példáját aztán egymás után követte sok város és falu, melyek szárnyas vendégeiket vagy közvetlenül Európából, vagy más észak-amerikai városból szerezték.
Nemere István: A Neutron akció című regényében az egyik szereplő neve: Passer.

5. Gyurgyalag:
 méhészmadár vagy piripió
1979-ben és 2013-ban az év madara volt. Rokonaihoz hasonlóan tarka madár. Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Az öreg madarak középső faroktollai hosszúak.
Szekszárdon nyílt meg a Hotel Merops borhotel, amelynek névválasztása a szőlőre kártékony rovarokat fogyasztó gyurgyalag és az ember szimbiózisára utal.

6. Szarka:
A legintelligensebb állatok között tartják számon, én-tudattal rendelkezik, a madarak közül egyedüliként felismeri önmagát a tükörben. Kognitív képességeit annak a bizonyítékának tartják, hogy az intelligencia kifejlődése a varjúfélék és a főemlősök esetében független folyamat. A szarka képes eszközöket használni, élelmiszert tárolni, szenzoros emlékezettel rendelkezik, saját tapasztalatai alapján képes fajtársai viselkedését előrelátni.
A szarka bokrokkal és fákkal tarkított kultúrtájak, facsoportok és bozótosok, parkok lakója. Magányosan vagy párosan él. Táplálkozáskor több madár is összegyűlhet.

7. Füsti Fecske:
A hazai néphit szerint isten madara. A kalotaszegi gazdák leveszik kalapjukat, így köszöntik az első fecskét.
Az első madár érkeztéhez rengeteg hagyomány kötődik. Jászladányban a tenyerükbe fújnak, hogy egész évben szerencsések legyenek, Jászberényben úgy tartják, hogy az érkeztekor hátra dobott marék föld mind kaporrá lesz. Bácsban a falusiak a kezüket a falhoz ütötték, hogy abban az évben sok búzájuk teremjen. 
Általános hiedelem volt, hogy ahová a madár fészket rak, az a porta szerencsés lesz. Azt is tudták, hogy aki megöli vagy leveri a fészkét azt balszerencse fogja érni. Alsófehéren úgy tartották, hogy az ilyen embernek elszárad a keze, Udvarhelyen pedig azt mondták, hogy megmarja egy kígyó, míg Jászladányban a nép szerint az isten néma gyerekkel bünteti az ilyen embert. Ezek ellenére talán azért kockáztattak mégis a fiatalok mert a babona szerint a szerelmi bájitalok legfőbb kelléke volt a fecske nyelv és a máj. A belsőségeket megszárították és porrá őrölték, majd a legkedvesebb legény poharába keverték. Voltak akik a vérével borogatták a fájós szemet. 
Az elhullott fecske tetemét rontás ellen használták, de a részegség ellenszerének is tartották. Tordán és Kalotaszegen a fecskefészket felfőzték mert azzal kezelték a torokfájást. Göcsejben pedig a levével itatták a hasfájós gyerekeket.

8. Széncinege:
"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak."
Talán az első információ, amit mindenki megtanul a cinegével kapcsolatban, hogy azért bánatos, mert Varjú Varga Pál nem ér rá neki cipőt varrni. Vagyis Móra Ferenc ezt állította.
De azt tudjuk e, hogy a cinege, vagy cinke félék családjába 9 nem és 56 faj tartozik. A nálunk költő madarak állandóak, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban. Megtelepedését odúk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük. 
Városokban, árterekben, zárt erdőkben, gyümölcsösökben, parkokban mindenütt előfordul.

9. Barázdabillegető:
A barázdabillegető nem kötődik túlzottan a vízhez, mégis szívesen él a part közelében. Emellett az alacsony növényzetű, nyílt terepet is kedveli. Ezért gyakran parkokban és kertekben, valamint útszéleken is megtalálható. Még a városok közepén is megél. Egyes madarak etetőhelyeket is felkeresnek, különösen kora tavasszal, amikor szűkösen akad táplálék. A felnőtt hím hevesen védelmezi revírjét a betolakodókkal szemben.
Alvóhelyeiket a nedves területek növényzetében, bokrokban, padlásokon, sőt, néha üvegházakban alakítják ki. Arra is akad példa, hogy a barázdabillegetők fűtött épületben, például kórházakban vagy gyárcsarnokokban telelnek át.

10. Vörösbegy:
A vörösbegyek kiemelt szerephez jutnak a brit népművészetben és Franciaország északnyugati részein, ám Európa többi részén e madárfajnak jelentéktelenebb szerepe van a kultúrában. Úgy tartották, hogy a viharfelhők madara, amely Thor szent madara a skandináv mitológiában. A Babes in the wood című gyerekmesében vörösbegyek őrizték a gyermekek holttestét. Egy legenda szerint a vörösbegyeknek akkor változott vörössé a tollazatuk, amikor megperzselődött mellkasuk a purgatóriumban senyvedő lelkek számára történő vízhordás közben.  A tizenkilencedik századtól kezdve a vörösbegyek egyre nagyobb szerepet kezdtek el játszani a karácsonyi ünnepkörben, amikor is megjelentek az első olyan üdvözlőlapok, amelyek kapcsolatba hozták az ünneppel.