Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. 
Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől / általában November eleje / azok tartós megszűnéséig / akár Április közepe / tart. Az sem okoz gondot, ha az etetést - különösen ha új helyen szeretnénk elindítani - már az ősz beköszöntével, szeptemberben elkezdjük. Az etető szinte bármiből elkészíthető. A leggyakoribb talán a pét palackos vagy ivóleves dobozból készült, esetleg vásárolunk egyet. Különböző internetes oldalak lépésről-lépésre bemutatják a folyamatot ami a "hogy lesz ebből bármi is..."-től egészen a "na végre elkészültem!"-ig elvezet. Az alkalmazható eleségek 3 nagy csoportba sorolhatók, melyeket együtt érdemes alkalmazni:
Olajos magvak
A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olaj tartalmú fekete napraforgó. Emellett még köles, fénymag, muhar, dió, pisztácia /sótlan/, szezámmag, búza, stb. is adható.
Állati zsiradék
Legismertebb a legtöbb boltban megtalálható cinkegolyó. Kínálhatjuk a madarakat nem sós vagy kifőzött szalonnával, faggyúval, vajjal, túróval, stb. 
Gyümölcsök
Almával is etessünk. Lehetőség szerint szúrjuk fel egy bokor vagy egy fa ágára, és tegyünk egy pár darabot a földre is. Vannak madarak akik életmódjukból fakadóan nem szívesen veszik igénybe a madáretetőt / pl.: rigó /, így fontos, hogy a földön is legyen mindig élelem.
Soha ne adjunk se az énekesmadaraknak, se a vízimadaraknak kenyeret!
Természetesen az etetőkre is vonatkoznak a megfelelő higiéniai elvárások. Ezeket rengeteg madár felkeresi és ha fertőzött vagy beteg madár is látogatja akkor könnyen a betegségek gócpontjává válhat. Ezért pár naponta takarítsuk ki. Az aljára tegyünk egy kisebb lyukat, így ha esik az eső nem állnak a magvak a vízben, hanem az el tud folyni.
Fontos kiegészítő az itató és az etető közelében elhelyezett odú is.
Jó megfigyelést kívánok!
