Az ember által kipusztított állatfajok jelképévé vált dodó egyik utolsó példányát fejbe lőhették. Az utolsó dodót a történészek szerint egy 17. századi londoni házban tartották. Egy friss vizsgálat során, amit a koponyáján végeztek el ólomsörétet találtat. Olyat amit a szárnyasok vadászatára használtak.
Az Oxfordban őrzött dodó koponyájáról a Warwicki Egyetem kutatócsoportja CT-vel készített felvételeket, hogy a koponya háromdimenziós mását előállíthassák. A felvételek bebizonyították, hogy a madarat hátulról találták el a fején és a nyakán.
A mauritiusi dodó egy méter magas volt, testtömege meghaladhatta a 20 kilogrammot is. 1638-ban holland telepesek érkeztek az addig lakatlan szigetre, és a dodógalambok rövid időn belül kipusztultak. Az utolsó élő példányt 1662-ben látták.
A dodók kihalásához hozzájárult a telepesek által behurcolt háziállatok és patkányok is, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. A szerencsétlen sorsú madár kipusztulását mindaddig nem is érzékelte az ember, amíg szerephez nem jutott 1865-ben Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséjében.
Az Oxfordi Egyetem több mint 300 éve őrzi a dodó mumifikált koponyáját és lábát természettudományi múzeumában. Az egyed maradványai képviselik a létező legteljesebb dodócsontvázat, valamint a madár egyetlen fennmaradt szövetmintáját. A maradványok felbecsülhetetlen tudományos értéket jelentenek azok számára, akik tanulmányozni akarják a kihalt fajt.
Forrás: MTI