Azt gondoljuk, szinte mindent tudunk az állatokról. Pedig a madarak sokszínű világáról még napjainkban is számos babona és tévhit kering. Valóban homokba dugja a strucc a fejét? Tényleg bölcs állat a bagoly?

-A strucc homokba dugja a fejét
A tévhit szerint a világ legnagyobb testű madara, veszély esetén homokba dugja a fejét. Ha belegondolunk, s ez a mítosz igaz lenne, akkor az állat megfulladna. A világ leggyorsabb madarának nincs szüksége ilyen védekezésre, hiszen nagyon gyorsan reagál a veszélyre; vagy felveszi a harcot erős rúgásaival (mely egy oroszlánt is megtántorít), vagy 40 kilométer/órás sebességgel elszelel.
A tévedés valószínűleg onnan ered, hogy más madárhoz hasonlóan a strucc is köveket nyel, hogy azok a gyomrában segítsék a durva táplálék megemésztését, a kavicsokat pedig nem szedhetik máshonnan össze, mint a talajról. Ráadásul a talajgödörbe rakott tojásaihoz is gyakran lehajtja a fejét, így távolról úgy néz ki, mintha a föld alá dugná a fejét.

-Bölcs mint a bagoly
Nincs olyan nép, melynek mitológiájában ne vált volna jelképpé a bagoly. Az ókori görögök, a bölcsesség és az igazságos harc istennőjét, Athénét – akinek a bagoly volt a szent madara – “bagolyszeműnek” nevezték, így a görög mitológiában egyértelműen a bölcsesség és tudás megtestesítői.
A bagoly-félék szimbolizálhatnak mindent, amit az éjszakai életmódjára utal. Egyes kultúrákban a rossz, gonosz és démonikus erők szimbólumai, máshol a jóságé, okosságé és a gyógyító erőké. A magyar hiedelemvilágban is halált kiáltó madárként szerepelnek, de később a költészetbe is gyakran vonultak be vészmadárként. A babona szerint, ha valakinek a házára rászáll a kuvik és ott megszólal, oda hamarosan megérkezik a halál.
Az európai kultúrkörben a babonák ellenére, a bagoly általában a bölcsesség megtestesítője. Napjainkban olyan mesékben utalnak eme tulajdonságára, mint a Micimackó vagy a Doktor Bubó.
Dr. Louis Lefebvre kanadai tudós intelligencia mérése alapján a madárvilág képviselői közül a varjak és a szajkók az igazi „elmebajnokok”, utánuk következnek a sólymok, de jól teljesítettek más ragadozó madarak, a gémek és a harkályok is. A baglyok nem jutottak dobogós helyre.

-A kuvik megjósolja a halált
Egy másik, baglyokkal kapcsolatos babona a kuvikhoz kötődik. Népies neve halálmadár, a közhiedelem szerint ugyanis  ez a madár a haldokló ember ablakába száll és ott hallatja jellegzetes kiáltásait, megjósolva ez által a közelgő elmúlást. A valóságban ezt a kis termetű baglyot a virrasztáskor használt lámpa köré gyűlt rovarok vonzották, őket követte a kuvik, tehát nem a halál előjeleként jelent meg a házaknál.

-A sokrétű rigók

A legismertebb énekes madarunk a feketerigó. A rigók folklórja nagyon sokrétű, rengeteg népi hiedelem fűződik hozzájuk: 

• ha egy rigó fészket rakott egy ház tetején akkor ott hamarosan el fognak valakit jegyezni
• ha valakinek egy csapat rigó szállt le a kertjében ott pénzügyi növekedésre lehetett számítani
• ha élesebben énekeltek a rigók a szokásosnál akkor jött az eső
• ha a madár a házba szált be akkor halált jelentett
• ha a feketerigó keresztezi az utadat akkor rossz szerencséd lesz, még mielőtt elérnéd a célod

Egyesek szerint a fekete rigó fehér volt, de egy igencsak fagyos télnek köszönhetően egy kéménybe lelt menedéket ami miatt megváltozott a színe. Ez Január 30. 31, és Február. 1-re tehető. Ezt a 3 napot "feketerigó napoknak" is elnevezték.
A fekete ruha tollazat jellemző még számos madárfajra például: varjak, csókák, hollók. A középkori vallásban a fekete tollakat főként a vágyakkal /szexuális vágyakkal/ kapcsolták össze. A rigók a dalukat főként szürkületkor éneklik, amikor még nincs nappal de nincs éjszaka sem. Talán ezért gondolták a kelták, hogy a daluk képes eljuttatni egyik világból a másikba. De van aki azt mondja, hogy pont arra jó a rigó ének, hogy vissza találjon a jelen világba mert elriasztja a "csalóka" emlékeket.

Ha ismersz hiedelmeket vagy tévhiteket amik a madárvilághoz kapcsolódnak akkor írd meg kommentben!