Először a tojások, majd az év ezen hónapjában az ezekből kikelt madarak száma kezd el növekedni. Áprilistól egészen Augusztusig tart a fiókaszezon. Az állatvédők, a madármentők rengeteg hívást és bejelentést kapnak a fészekből kiesett, a földön talált sérült és/vagy rémült apró madarakról. A legtöbb ember úgy érzi, hogy muszáj segítenie.
Mielőtt ténylegesen cselekednénk érdemes átgondolnunk, hogy megéri e beavatkozni. Azt is meg kell érteni, hogy a ragadozók, a természet, a betegségek, a tapasztalatlanság okozta elhullás a természet szerves része. Ezért költ a legtöbb kis és középtermetű madár évente kétszer és nevel fel akár 20-25 fiókát. Épp ezért lenne kedvezőtlen ha minden tojást felnevelnénk és létrehoznánk egy nagy mértékű állomány növekedést.
Ez nem azt jelenti, hogy ne segítsünk a madarakon, csak akkor tegyük ha erre valóban szükség van és tudjuk vállalni a mentéssel járó feladatokat.
A részleges fészekhagyó madarak fiókái gyakran a szülők riasztó hangjára ugrálnak ki a fészekből. Ezért nem érdemes visszahelyezni őket mert szinte bizonyosan nem maradnak meg ott.
A kiesésnek, kilökésnek vagy a korai fészekelhagyásnak több oka is lehet:
- a szülőpár egyik tagja elpusztul
- rossz minőségű táplálék, vagy épp a táplálék hiánya
- magányosan maradt hím támadja meg a fészket
- először költő pár tapasztalatlansága
- rossz genetikai háttér
- ragadozó támadása
- nagy hőség okozta stressz
- fejlődési visszamaradottság
"Az embereket cselekvésre késztető magányos(nak tűnő) fiókaállapot legtöbbször nem a véletlen, nem baleset következménye, hanem a madarak túlélését segítő, finoman hangolt viselkedési mechanizmus."
Miután a repülni teljes mértékben még nem tudó fiatalok kiugrálnak a fészekből az őket nevelő szülők feladata is megnő. Ilyenkor már nem csak etetni és őrizni kell őket, de minél gyorsabban át kell nekik adni a túléléshez szükséges tudást. A szülők követése, fajtársaik és más fajok megfigyelése, az itatók és táplálkozóhelyek megtanulása növeli a túlélési esélyüket. Mivel az ivarérettség elérése előtti fiókahalál gyakran eléri a 80%-ot.
A kirepülési időszak az év legmelegebb heteire esik, ilyenkor tudnak napfürdőzni, ami egyben jó tanulási alkalom is.
Énekes madaraknál a teljes testükön repülőtollakkal fedett, jól szaladó, szárnyukkal erőteljesen verdeső, élénken menekülő, nem bágyadt, láthatóan nem beteg madarakat NE mentsük meg. Kivételt jelenthet a jól kitollasodott fióka esetében, ha több napig vagy akár hétig tartó esős vagy az évszakhoz képest hűvös időszak van. Ha átázott madarat találunk, amit tehetünk:
- papírzsebkendővel vagy vászondarabbal itassunk fel minél több vizet a tollazatról anélkül, hogy megsértenénk vagy szétzilálnánk.
- ha a fióka belefér a két tenyerünkbe akkor lassan fújjunk rá meleg levegőt amíg meg nem szárad.
- ha a madár megszárad, felelevenedik akkor tegyük egy közeli ágra vagy bokor alá, ügyelve arra, hogy ne ázzon el ismét.
- amennyiben a közelben lakunk egy pár órára haza is vihetjük. A szárítás, esetleg etetés után minél hamarabb vigyük vissza a megtalálás helyére.
A be nem avatkozás és a fiókák hazavitele között van egy köztes megoldás is. Amikor a még nem, vagy nem teljesen röpképes fiatalokat vagy a fiókás fészket egy nagyobb vesszőkosár védelmében az ágak közé helyezzük, ahol a szülők tovább nevelhetik őket.
A csupasz, állni és járni nem tudó, csak fehér pehelytollakkal fedett testű fiókák segítségre szorulnak. Beavatkozást igényelnek a sérült madarak is. Ha olyan fiatalt találunk amit néhány napig vagy esetleg hétig nevelnünk kell akkor jó tudni, hogy mivel táplálkozik. Az egyenes, csipeszszerű csőr rovarevő, a tövénél vastag, kúpos csőr magevő madárra utal.
Idő vagy lehetőség hiányában ha nem tudjuk gondozni a madarat akkor jó tudni, hogy kihez fordulhatunk. Az alábbi linkek segítik a tájékozódást.
Hortobágyi Madárkórház Alapítvány
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Chernel kerti Madárvédelmi Mintatelep
(Telefon: 30/218-4942)
(Lehozczky Krisztián: 30/689-2727)
Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
(Dr. Berkényi Tamás: 30/946-4991)
MME Fenékpusztai madárgyűrűző és madármentő állomás
(Benke Szabolcs: 20/519-2721)
Magyarország egész területe valamelyik nemzeti park igazgatóság illetékességi területébe tartozik. ha mi magunk nem tudjuk a talált fiókákat eljuttatni a legközelebbi madármentő állomásra, vegyük fel a kapcsolatot az illetékes nemzeti park természetvédelmi osztályával vagy közvetlenül a tájvédelmi körzet őrével, ahol bejelentést tehetünk.
Nemzetipark-igazgatóságok portálja >>
Ne felejtsük el, hogy nem közszolgálatot ellátó, ingyenes madármentő állomásra vagy állatkertbe hanem állatorvoshoz visszük az esetleg sérült fiókát, a kezelés költségét nekünk kell fizetnünk.
Forrás: mme.hu