A két királyka faj után, kontinensünk harmadik legkisebb madara az ökörszem. Sűrű bokrokba építi falevelekből készülő ovális vagy gömb alakú fészkét. Ezt mohával, szőrrel és tollakkal béleli ki. A hím 2-3 fészket is rak, a tojó ezek közül választ. Tömege alig 6-7 gramm körül alakul. Állandó madarunk, de az etetőknél csak alkalmi vendég. Azaz a cinkékkel, verebekkel ellentétben nem tudhatjuk, hogy mikor jelenik meg. Méreténél fogva azon madarak közé tartozik, melyek az etetőnél a nagyobb fajok által termelt magtörmeléket fogyasztják. Belekóstolnak a cinkegolyóba, az almába és az itatót is igénybe veszik. A sűrű növényzetben bujkáló életmódja miatt, a talajetetőkön és az etetőtálcákon érzi jól magát. Rövid, kerek szárnyai nem alkalmasak folyamatos repülésre, ezért inkább az aljnövényzetben ugrál. A bokrok közötti távot, a lehető legrövidebb úton térdmagasságban, vagy az alatt repülve teszi meg. Ezért ha a talajetetőnket nem "ökörszemesítjük" továbbra is csak alkalmi vendég lesz. 
A táplálék forrását ne nyílt területre, hanem bokrok vagy sövények közelébe helyezzük el. Ahova ágról ágra ugrálva el tud jutni. Egy-két marék mákot és kölest is kiszórhatunk.A megfigyelésben sokat segít ha az etetőt vagy búvóhelyet úgy alakítjuk ki, hogy az őszi és téli napsütés érje azt egy pár órán keresztül. Az ilyen helyeken akár hosszú percekre is megpihen tollászkodni, napozni. Így a folyton mozgásban lévő, nyughatatlan ökörszemet, alaposabban is szemügyre tudjuk venni.