Jön a tavasz ez pedig azt jelenti, hogy nemsokára hazatérnek a hazánkban költő, költöző madaraink.

A vándormadarak megtanulják az útjukba eső országok „nyelvét”, azaz felismerik az ott élő társaik vészjelzéseit, még akkor is, ha az eltér az általuk használttól.
Három jeladós szalakóta jelenleg Afrika déli országaiban telel. Ahogy közeledik a fél évig tartó száraz évszak, jelzi madarainknak, hogy lassan ideje indulni.
Pár héten belül megkezdik a tavaszi vonulásukat a költőhelyük felé. Ezt az utat nyomon is követhetjük a satellitetracking.eu honlapján.

Orbán Zoltánt az MME szóvivőjét kérdeztem a madarak megfigyeléséről és vonulásáról.

-Mióta tart a madarak jeladós megfigyelése:

- Ez a jeladózás egy nagyon friss keletű dolog. Eleinte nem nagyon tudtuk, hogy hova vonulnak a szalakótáink csak azt, hogy a Szaharától délre mennek. Kistestű fajról van szó nem is túl gyakori és a végtelen pusztán a rengeteg dögevő mellett nagyon kevés a hagyományos gyűrűzési visszafogás. A pár éve indult Európai Uniós szalakóta védelmi life projekt keretében mikor a kollégák megírták a pályázatot beletettek műholdas jeladózást is ennek a hiátusnak a kitöltése okán. 2015-ben került fel az első jeladó. Arra törekszünk, hogy olyan madárra kerüljön ami már egyszer vonult, ezért a kollégáknak ki kellett egy módszert dolgozniuk arra, hogyan tudnak felnőtt madarat befogni.

-A jeladosmadarak.mme.hu-n nyomon követhető a vonulás. Az év többi részében is aktív lesz a felület?

- Igen, mert a szalakóták esetében olyan speciális eszközöket is használunk ami nem műholdas jeladó hanem egy olyan limitáltabb adókörzetű eszköz amivel pontosabb adatpozíciókat lehet kapni. Ezt fel tudjuk használni a költési viselkedéshez is. Mivel ennek az eszköznek korlátozott a tárkapacitása így a kollégák költési időszakban a madár közelébe mennek és lekérik az adatokat akár napi szinten is. Mielőtt vonulni készül a madár beállítják az eszközt, hogy naponta csak egy adatot mentsen el. Így az őszivonulás, telelés, tavaszi visszavonulás adatai is meglesznek mikor visszatér a madár. A tavalyi évben kaptunk először pontos adatokat a Magyarországon fészkelő szalakóta állomány pontos vonulási útvonaláról és telelőterületéről.

- A szalakóta védelme a kárpát medencében projekt főbb tevékenységei között szerepel, a szalakótabarát gazdálkodási módszerek használata és népszerűsítése.

- Azt kell itt látni, hogy a nyugati világban a legnagyobb élőhely átalakító az az agrárium. Az agrár területek madárvilága drámaian csökken. A természetvédelem nagyon gyorsan rájött a múltszázad ’70-es, ’80-as éveiben, hogy teljesen értelmetlen az egyedet védeni. Nem lehet minden egyes madár mellé fegyveres őrt biztosítani mert az nem ér semmit ha a madárnak nincs élettere. A természetvédelem még akkor is ha fajokra koncentrálunk, alapvetően nem csak fajvédelmet, terület alapú védelmet is jelent. A szalakóták esetében így tudjuk, hogy a ’80-as évekig az egész országban általánosan elterjedt madár volt. A Hortobágyon, a Duna-Tisza közén át a Dunántúlon egészen a Fertő tóig mindenhol fészkelt. A ’80-as évekre a Dunántúli költés szinte teljesen megszűnt. Ha azt szeretnék, hogy a madár visszatérjen Dunántúlra illetve a hegylábi gyepekre akkor ehhez olyan természetkímélő mezőgazdaságra van szükség ami kedvez a szalakótának is. Szüksége van olyan faállományokra ahol a harkályok és hasonló méretű fajként a zöld küllő olyan fészekodúkat készít neki amit elfoglalhat. A szalakóta védelmi Life-ban az van, hogy miként kell legeltetni, ellenőrizzük hogy ami jó a kékvércsének, túzoknak meg a parlagi sasnak, az jó e a szalakótának is? 90%-ban az fog kijönni, hogy igen, ugyanolyan jó. Ezért van Farmers For Rollers akciónk ami azt jelenti, hogy a velünk együttműködő gazdáknak a projekt keretében, ingyenesen biztosítunk a területnek megfelelő fa csemetéket. Amiket elültetnek, gondozzák és ez is biztosítja, hogy 20-30 vagy akár 50 év múlva is legyen fészkelőhelye a szalakótának.

- Fehérlófia, Artúr, Eleven. Hogyan történik egy jeladóval felszerelt madár névválasztása?

- Mondhatnám azt is, hogy a P18744-es, de a névben inkább móka van. Valaki látott egy filmet vagy a gyerekének olvasott egy mesét. A jeladós parlagi sasok esetében volt egy olyan kampány, hogy olimpiai bajnokokról neveztük el őket. Amikor a kékvércse kutatók kint voltak Északkelet Kínába, ott például a közeli faluról nevezték el, vagy a miniszterelnökről, valamelyik elöljárónak az unokájáról. Ez egy természetvédelmi tisztelettevés vagy ha lehet így mondani, marketing.

A nimfapapagáj a hullámossal egyidőben került be Európába és igen hamar el is terjedt a rengeteg jó tulajdonsága miatt. Méretben a gerléhez hasonlít /körülbelül 30 centiméter/ de a farka sokkal hosszabb. Könnyen szaporítható ezért sokak kedvencévé vált. Azonban ez a szaporaság nem csak a hírnevét tette betonbiztossá, de a tenyésztők sajnálatára az árát is nagyon letornázta.

A hím és a tojó szinte teljesen egyforma. A nemek megkülönböztetésére számos praktikával álltak már elő.

• Vannak akik a vörös pofafoltot vizsgálják. A hímeké erőteljesebb színű és a körvonala is határozottabb. De a domesztikációnak köszönhetően nem minden papagáj rendelkezik ilyen folttal. Illetve a halvány pofafolt nem minden esetben csak a tojókon mutatkozik meg.
• Olykor a szárny belső felén látható csíkos mintázatra hagyatkoznak. Ez a hímeknél sűrűbb.
• De lehet találkozni olyan tenyésztővel is aki a törpepapagájokhoz hasonlóan a medencecsontot vizsgálja.

Mérete ellenére nem szükséges egy nagy röpdébe ölnünk a pénzünk. Egy 25X50X50 centiméteres kalitkába is tarthatunk egy madarat, abban az esetben ha napi pár órát biztosítunk neki a szobában, hogy kimozogja magát. Ha már szabadon van madarunk akkor jusson eszünkbe, hogy szereti koptatni a csőrét. Így ahelyett, hogy a fabútorokat amortizálná le, inkább gondoskodjunk egy csőrkoptatóról számára.

Táplálékként kaphatja a hullámospapagájok magkeverékét egy kis napraforgóval kiegészítve. Persze a zöldség, a lágyeleség és a mindennapi friss víz sem elhanyagolható.

Abban a szerencsés esetben ha fiatal madárhoz jutunk hozzá, igen könnyen idomítható. Szereti a simogatást, szeret az ember vállán ülni. A beszédkészség minden papagájnál az egyéni képességeihez mérten nyilvánul meg. Erre a fajra viszont ez kimondottan jellemző. Intelligenciájukból adódóan valamivel le kell foglalni őket. A legjobb az olyan játék amit szét lehet rágni, meg lehet enni. Kerüljük a tükrös, csengős, zörgős játékokat. Veszélyesek lehetnek a kötéljátékok is, hamar a papagáj gyomrában végezhetik ami pusztuláshoz vagy egy drága műtéthez vezethet.

Fürdető tálat a kalitkában vagy a kalitkán kívül elhelyezni fölösleges, nem hódol ennek a szokásnak. Sokkal szívesebben veszi a nyári melegben a zuhanyzást, ha vízzel permetezzük vidáman fog tollászkodni utána.

Ha eldöntöttük, hogy nimfapapagájt fogunk tartani azt vegyük számításba, hogy 25-30 évig is élhet. Tenyésztése jelen esetben csak azért nem javasolt mert úgy néz ki, hogy ebből a fajból túltelített a piac.

Amikor háziasítottuk a bankivatyúkot valószínűleg még nem gondoltunk arra, hogy ennyire rajongani fog a vér ízéért. 

Több csirkét együtt tartva csak remélni tudjuk, hogy egyik sem szerez olyan sérülést ami "látványosabb" vérzéssel jár. Ugyanis ha ezt társai észreveszik akkor mindent megtesznek, hogy minél többet kapjanak a vörös nedűből. Ha kell addig csipkedik a seb környékét míg teljesen el nem vérzik. Nem igazán nevezhető ez a viselkedésfajta felebaráti szeretetnek de sokkal erősebbek az ösztöneik mintsem ilyesmivel foglalkozzanak.

De mint sok más problémára itt is megszületett a megoldás.

1944-ben Amerikában kezdtek elterjedni a házityúkoknak szánt szemüvegek. Ezek piros lencsével készültek, hogy semlegesítsék a vér színét. Így a nagyobb tömegben tartott csirkéknek is több esélyük volt az életben maradásra egy-egy sérülés megszerzése után. A '40-es években ezeknek a szemüvegeknek az ára egészen olcsónak számított. Körülbelül 1000.- forintért 100 darabot tudhattunk magunkénak. Mivel elég hamar leálltak a gyártásával így a régebbi darabok árfolyama jócskán megváltozott. Ma egy ilyen korhű szemüvegért, azaz 1 darab szemüvegért elkérhetünk 50 ezer forintot is. 

A felvétel a szemüveg ellenére sem 3D-s, illetve nem is színes, de mulattató ezekben a kiegészítőkben közlekedő csirkék látványa.

Új-Zélandi territóriumukat ösvények szelik keresztül melyeket nemzedékek hosszú sora taposott ki. Az ösvény a hegygerinc legmagasabb pontjáig folytatódik. Teknő szerű mélyedésekhez vezet. Egy hím kakapó /bagolypapagáj/ kaparta ki. Éjszaka visszatért a kiásott mélyedéshez, belefeküdt és hallatta tompa, messze hangzó hangját. Mellyel a kakapó hölgyek érdeklődését kívánta felkelteni. De 1970 óta egyetlen tojót sem láttak azon a helyen. A magányos hím még sokszor hívta társát de mindhiába. 1985-ben az ő hangja is örökre elnémult.

http://www.doc.govt.nz/Documents/conservation/native-animals/birds/bird-song/kakapo-18.mp3

Ma 3 erdős szigeten próbálják megmenteni: Codfish-sziget, Anchor-sziget, Little Barrier-sziget. 

"Jó, felteszem, a pingvin is elég különös teremtmény, ha végiggondolja az ember, de elég robosztus is, és ez a madár tökéletesen alkalmazkodott ahhoz a világhoz, amelyikben találta magát, olyan értelemben, ahogy a kakapó nem. A kakapó más korban élő madár. Ha az ember belenéz nagy, kerek, zöldeskék arcába, olyan derűsen ártatlanul értetlen a tekintete, hogy az ember legszívesebben megölelné, és azt mondaná neki, minden rendben lesz, bár tudja, hogy valószínűleg nincs igaza." /Douglas Adams, Mark Carwardine: Utoljára látható/

A világ egyik legritkább madarának hossza 50-60 centiméter, testtömege maximum 3,5 kg. A hím nagyobb mint a tojó. Éjszakai állat, éjjel fogyasztja táplálékát, az erdei bogyókat és friss hajtásokat. A párzás is éjszaka történik, nem költenek minden évben. Csak ott tud életben maradni ahol nincs ragadozója.

Új-Zéland híressé vált a kihalás szélén álló madárfajok megmentéséért tett erőfeszítéseiről. A fekete cinegelégykapó példányszámát 5-ről sikerült 250-re felszaporítani. A kivik száma is jelentősen gyarapodott.

Az 1970-es években összesen 18 kakapó élt. 1995-ben összesen 43 példány volt /14 tojó, 29 hím/, a 2005-ös adat szerint már 83 példány élt a földön /45 hím és 38 tojó/. 2014-ben számuk 130-ra emelkedett /64 hím, 60 tojó és 6 még ismeretlen nemű fiatal. 2016-ban 116 kifejlett és 38 fiatal példány volt. 

Jelenleg 160 példányban képviselteti magát ezen a bolygón és minden egyednek saját neve van. Itt meg is tekinthetitek a honlapját ennek a megmentett, röpképtelen papagájnak.

#savethekakapo

Hogyan válasszunk kalitkát? Mit tehetünk a kalitkába? Hogyan és mivel kell berendezni?

Ha magányosan vagy ha párban szeretnéd tartani papagájod, pintyfélédet vagy egyéb énekesmadarad egy nagyobb kalitka a megfelelő. Legyen 60 cm hosszú, 40 cm magas és 30 cm széles. Díszállat kereskedésekben rengeteg lehetőséget kínálnak kalitkákban, ám ezek nagy része tökéletesen alkalmatlan madár tartásra. Amennyiben van rá mód és lehetőség, esetleg nem csak a "ez nagyon jól néz ki" elv vezérel akkor ne vegyünk kör, kúp vagy pagoda alakú kalitkát, illetve felfelé terebélyesedőt. A legtöbb madár ezekben nem tud természetesen mozogni. A kör alapú kalitkában /terráriumban/ történő gerinces élőlények tartása jelenleg /érthető okokból/ be van tiltva.

A kereskedésekben kapható kalitok többsége fémből készül és inden oldalról nyitott. Egyrészről praktikus mert könnyen takarítható, de a félénkebb madarak nem érzik biztonságban magukat benne. Ha úgy gondoljuk, hogy ezt a hátrányt ki szeretnénk küszöbölni, vagy esetleg saját elképzelésünk van, akkor saját magunknak kell elkészítenünk.

Mi az amit beletegyünk és mi az amit ne?

Főleg kezdő madártartók gyakran esnek abba a hibába, hogy kedvenceik kalitkáját telepakolják feleslegesebbnél feleslegesebb dolgokkal. Gyakran a madarat nem is látni a tükröktől, a keljfeljancsiktól, a hintáktól, a kalitka tetejéről lelógó játékoktól.Ha azt szeretnénk, hogy ne unatkozzon a madarunk akkor vegyünk neki egy társat vagy foglalkozzunk vele többet. engedjük ki a szobába ha már biztosak vagyunk benne, hogy kézhez szokott /főként papagájoknál/. Tehát minderre nincs szükség. Egy pont megfelelően berendezett kalitka szükséges tartozékai az ülőrudak, az etető és itató edények, fürdetők és még egy tálka amiben az ásványi anyagokat helyezzük el. Ma már az ülőrudakat műanyagból készítik. Akkor járunk el a leghelyesebben ha ezeket fára cseréljük.Arra kell figyelnünk, hogy vastagsága akkora legyen, hogy a madár át tudja fogni így körmei is megfelelően kopnak. Ezeket bizonyos időközönként cserélnünk kell, ezzel megóvhatjuk kedvenceink lábát a fekélyektől, a gyulladásoktól és a sebesedéstől. 

A kalitka nélkülözhetetlen része még az etető és az itató. Amíg az önitató kiválóan megfelel a célnak, addig sajnos az önetető veszélyeket rejt magában. Sok madár pusztult már el úgy, hogy az önetetőben elakadt egy mag és a "gondos" gazdi csak annyit látott hogy az etető tele van. Ezt a tragédiát kiküszöbölhetjük úgy, hogy etető tálkát használunk. Hetente többször engedjük fürdeni madarainkat. Ha erre tálkát használunk akkor számolnunk kell azzal, hogy nem csak a kalitka de a környezte is vizes lesz. Ezért inkább vásároljunk üvegből vagy műanyagból készült fürdetőt. Ebből a madarak inni is fognak ezért fürdés után vegyük le vagy cseréljük ki a vizet. 

A kalitka tartozéka lehet még egy fészekkosár vagy fészekláda. Ezt kívülről vagy belülről is felakaszthatjuk. Egy kalitkában az ürülék felfogására alkalmas anyago is el kell helyeznünk. Ez lehet újságpapír, vagy homok/én a homokot ajánlom/. 

A kalitka elhelyezésére huzatmentes, világos helyet válasszunk. Alkalmas hely lehet a nappali, a dolgozó szoba, az elő szoba. Ahova nem ajánlott tenni az a konyha, ahol ingadozik a hőmérséklet és változik a páratartalom.

Tudtad-e, hogy:

• a baglyok nem igazán tudják mozgatni a szemüket, így a fejüket kell forgatniuk. Ez 270 fokig sikerül is.
• különleges tollaik vannak, amelyek segítségével képesek minimálisra csökkenteni a szárnyuk csapkodásakor kiadott hangokat.
• nem minden bagoly éjszakai állat. van közte pirkadatkor és alkonyatkor aktív, de van olyan is aki napközben vadászik.
• Franciaországban 15000 - 20000 éves barlangrajzokat találtak, amik baglyokat ábrázoltak.
• lábujjaik elhelyezkedése hasonlatos a papagájokéval, 2 előre és 2 hátrafelé áll.

Január végén került immár 4. alkalommal megrendezésre Miskolcon a bagolyles. A miskolci egyetem területén az erdei fülesbaglyokat lehetett megfigyelni, akik ilyenkor a hideg elől húzódnak be a településekre, hogy ott vészeljék át azt.

A bölcs bagoly azt mondja:
- A Balatonban mindenhol leér a lábam...
Erre megszólal a róka:
- Ugyan már, azt hittük eddig, hogy bölcs vagy.
Mire a bagoly befejezi a mondatot:
- ...legfeljebb a fejem nem lóg ki.

Az erdei fülesbagoly testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm. ragadozó madár, leginkább rágcsálókkal táplálkozik. Kedvence a mezei pocok, nyílt területeken vadászik így inkább az alföldön jellemző de megtalálható a dombságokban is. A hím, a tojó és a fiatalok tollazata is hasonló.

Költési időszakban /Ápr. - Máj./ a hím jelöli ki a költési helyet de a tojó választja a fészket. Saját fészket nem építenek, inkább szarkák, vetési és dolmányos varjakét foglalják el. Akkor sem jönnek zavarba ha nem üres a hely, a benne lakót elzavarják. Ragadozó madarak gallyfészkében is előfordul, kivételes esetben a talajon is költhet. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll. A fiókák még röpképességük előtt elhagyják a szülői otthont és ugrándozva közlekednek. Ebben az időszakban számos ragadozónak eshetnek áldozatául. Tavaszi és nyári estéken lehet hallani a kis baglyokat amikor éhesek és táplálékot kérnek.

A Magyarországon élő 12 bagolyfaj közül az erdei fülesbagoly a leggyakoribb. Ebből a "piszkos 12"-ből 8 költ, 4 pedig megfordul nálunk.

• Hóbagoly: az állatkertek leggyakoribb baglya, ismeretterjesztésben a nappali életmódhoz való alkalmazkodása révén tölt be fontos szerepet.
• Karvalybagoly: kistermetű, nevét a karvalyszerű mellmintázatáról kapta.
• Gatyáskuvik: hazánkban rendkívül ritkán fordul elő, általában a harkályok által vájt odukban költ.
• Törpekuvik: a legkisebb bagolyfaj Európában, fő tápláléka az énekes madarak de kisebb rágcsálókat és rovarokat is megeszik.
• Uhu: Európa legnagyobb baglya, költési időben hallatott jellegzetes "u-hu" hangja több kilométerre is elhallatszik.
• Macskabagoly: mindenhol megtelepszik ahol megfelelő odút talál magának, miután a fiatalok elhagyják a fészket saját terület keresésére indulnak melyet életük végéig birtokolnak.
• Uráli bagoly: agresszíven támad ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, főként a Zempléni hegység bükköseiben fészkel de olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ
• Kuvik: hazánkban mintegy 1200 madarat gyűrűztek meg. Különlegessége, hogy mikor az ember halálos beteg volt, az ablakba, vagy a ház tetejére szállt. hangjának éles, visítását baljós előjelnek vélték. Sok helyen a halál előjelének tartották megjelenését. Innen ered másik neve: halálmadár.
• Gyöngybagoly: az Antarktiszon kívül mindenhol megtalálható ezért nagyon sok alfaja van. Elhagyott mezőgazdasági épületekben, padlásokon költ.
• Erdei fülesbagoly: főként elhagyott fészkekben költ, tavaszi és nyári estéken lehet hallani a fiatal baglyokat.
• Réti fülesbagoly: az erdei fülesbagoly közeli rokona, sárga szeme és rövidebb tollfüle különbözteti meg. Tojásait a talajra rakja.
• Füleskuvik: az egyetlen vonuló baglyunk, a telet Afrikában tölti. Tollfüleit nyugalmi állapotban lelapítja, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett odúkat.      

Aki nem látott még szajkót /közismert népies nevén: mátyásmadár/ a földön közlekedni, annak sem okoz nagy nehézséget elképzelni. Elég ha a gyermekkorunk felhúzható alumínium ugráló békájára gondol. 

Madarunk testhossza 34-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 52-58 centiméter, testtömege 140-180 gramm. A hímet és a tojót csak méretükben lehet megkülönböztetni. A varjúfélék családjába tartozik.

Májusban veszi kezdetét a költési időszak. 5-6 tojást rak le amin 16-17 napig ül. A fiókák még repülni se tudnak amikor elhagyják a fészket. Körülbelül 20 napot töltenek a gallyakból készült és kibélelt "szülői otthonban".

Sok szárnyas van akik szeretnének egy darabot kapni belőle. Vadászik rá a héja, a karvaly, a vándorsólyom és éjszakánként a baglyok is űzik. Szaporodását nem elősegítendő, hogy a nyestek előszeretettel fogyasztják tojásait. Így nem róhatjuk fel neki ha néha elszakad a cérna és megtámadja a békákat, egereket, kisebb madarakat illetve azoknak a fészkét és mindezt el is fogyasztja. Télen amikor kevesebb az élem előkerül az "éléskamrába" összegyűjtött mogyoró, makk.

Európában szinte bárhol megtalálható. Magyarországon védettséget nem élvez és vadászható Július 1. és Február utolsó napja között. Az európai madarak száma a világ szajkópopulációjának majdnem 49%-át teszik ki.

A köznyelvben úgy él, hogy azért kapta a mátyásmadár nevet mert Mátyás királyunk kedvenc madara volt. Valójában, a természetben ha ellenséget lát akkor hangosan kiabálja, hogy "mátyás". De ezen kívül számos más hang is elhagyta már e remek hangutánzó csőreit. Hallottam már szajkót ugatni, utánozza az ölyvsikoltást /azaz "szajkózza"/, a láncfűrész hangját. A legmegdöbbentőbb élményt talán mégis az a szárnyas okozta aki a szekrényajtó nyikorgásának a hangját utánozta. De ha céltudatosak vagyunk és elég korán még fióka korában befogunk egy szajkót akkor akár még rövidebb nótákra is megtaníthatjuk.