A kivi Új-Zéland nemzeti szimbóluma. Röpképtelen madarak, kifejlett példányaik 1-4 kg tömegűek, magasságuk pedig 35-65 cm között változik. A kivifélék éjszakai madarak: a nappalokat az üregük mélyén töltik, éjjel pedig az erdők, bozótos területek talajában lakó lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel táplálkoznak. A kivifélék példányai monogám hím-nőstény kapcsolatokban élnek, amely élethosszig tart. A madarak élettartama egyébként meglepően hosszú: néhány tíz év.

A tojók egy alkalommal (a déli félteke szerinti tavasszal) 1 tojást raknak le a kb. 1 méter hosszú üregük végében. A tojás hatalmas méretű: tömege a tojó testtömegének 20-25%-a, a tojások mindegyike körülbelül 12 centiméter hosszú és 8 centi széles. Érdekes módon a tojáson legtöbbször a hím kotlik, mintegy 2 hónapon keresztül. A hímeknek erre a célra speciális költőtasakjuk alakult ki. Tojásaikat csak éjjel, a táplálkozásuk idejére hagyják magukra. A hatalmas tojásból kiindulva sokáig azt gondolták a tudósok, hogy a kivik egy több száz évvel ezelőtt kihalt, nagy testű, emuszerű futómadár, a moa egyre kisebbé váló leszármazottai, és a tojások valamiféle evolúciós hiba folytán megmaradtak nagynak. Mivel a kivik a struccalakúak rendjébe tartoznak, az elmélet egész sokáig tartotta is magát. A legújabb tudományos álláspont viszont már az, hogy nem evolúciós balesetről van szó, inkább arról, hogy a jellemzően egyszerre csak egy tojást rakó kivik szaporodási módja közelebb áll az emlősökéhez, mint a többi madáréhoz.

/forrás: index.hu/

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telőterületet.
Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől / általában November eleje / azok tartós megszűnéséig / akár Április közepe / tart. Az sem okoz gondot, ha az etetést - különösen ha új helyen szeretnénk elindítani - már az ősz beköszöntével, szeptemberben elkezdjük. Az etető szinte bármiből elkészíthető. A leggyakoribb talán a pét palackos vagy ivóleves dobozból készült, esetleg vásárolunk egyet. Különböző internetes oldalak lépésről-lépésre bemutatják a folyamatot ami a "hogy lesz ebből bármi is..."-től egészen a "na végre elkészültem!"-ig elvezet.
Az alkalmazható eleségek 3 nagy csoportba sorolhatók, melyeket együtt érdemes alkalmazni:

• Olajos magvak
• Állati zsiradék
• Gyümölcsök
  
  

Az apácalúd fiókák életének legnagyobb kihívása, amikor még röpkételen korukban ki kell ugraniuk a fészekből.
A Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi vizein él. A költési időszakban (Május-Június) a tundra köves, sziklás talaján akár 120-130 méter magasan építi meg a fészkét. A fiókák, hogy élelmet találjanak, ezekről a sziklapárkányokról vetik magukat a mélybe. 

A kikelő fiókák fészekhagyók, és azonnal követik anyjukat, bármerre is megy. 40-45 nap alatt nőnek fel és válnak önállóvá, de csak 3 évesen érik el az ivarérettséget. 

Emese álmában megjelent egy turul, hogy közölje vele, fiú gyermeket fog szülni és fényes jövőt jósol egy még nem létező dinasztiának. 
A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült mert mindig máshol támadtak. Ekkor jelent meg egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért a magyarok elhatározták, hogy máshová mennek lakni. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfele fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől.
Természetesen ennek a madárnak a "szent" volta nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy létező állatról beszéljünk. Sem az évszázados viták, sem a kutatások nem tudtak egyértelmű választ adni. A Turul-dinasztia kihalása után, a szó politikai és vallási okok miatt kikopott a nyelvhasználatból. Az oszmán-török nyelvemlékek is 1400-ban említik utoljára, így a következő évszázadok elegendőnek bizonyultak a felejtésre. 
Először Herman Ottót kérték fel, hogy találja meg a madarat. A korabeli ábrázolások és a méretek alapján a szakállas saskeselyűt tartotta a turulmadárnak.

Tatabányán, Európa legnagyobb madárszoba is ez alapján készült. De egy dögevő mégsem lehet a magyarok totemmadara. Illetve az Emese és Álmos korát több száz évvel megelőző szkíta sírokból előkerült turulábrázolások sem nagyon hasonlítottak a keselyűre.
Dúcz László a tárgyi emlékeken megjelenő madárábrázolások alapján arra jutott, hogy nem lehet más, mint a kerecsensólyom. A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított területeket kedveli.
Az elmúlt években ez a teória megdőlt. Ezt azzal indokolták, hogy egy fejedelmi madár nem lehet egy "tömegmadár". Léteznie kell egy sólyomfajnak ami nagyobb és nemesebb. Így esett a választás az altaji sólyomra. Nálunk nem található, több ezer kilométerre él az Altaj- és Szaján-hegységben. /Ázsia és Mongólia/
A kerecsensólyomtól nagyobb és Ázsiában becses vadászmadárnak számít. 

Kíváncsian várom, kitartunk e választásunk mellett, vagy nemsokára újabb totemet keresünk?

A kor haladtának természetes velejárója a nagyothallás. A fülben lévő több ezer érzékelő szőrsejt az idő múlásával károsodik, elhal. Ennek következménye, hogy míg a fiatalok 20 Hz-20 kHz frekvenciájú hangokat is képesek meghallani, addig a 65 év felettiek 4 kHz-nél magasabb frekvenciájú hangokra való érzékenysége már körülbelül 30 decibellel csökken. 

Német kutatók közétettek egy tanulmányt, 2 évnél fiatalabb és 13 évnél idősebb gyöngybaglyok hallását vizsgálták. Visszhangmentes, süketszobában végezték a kísérleteket. 2 csoportra osztották a baglyokat és mindegyiknek megtanították, hogy hangjelzésre felrepüljenek egy ülőágra. Arra voltak kíváncsiak, hogy különböző frekvenciájú és intenzitású hangok lejátszása után van-e eltérés a két csoport viselkedése között. A fiatal és az idős madarak is jól teljesítették a tesztet, ami azt mutatja, hogy a gyöngybaglyok hallása időskorukba sem romlik. 
Ez azzal magyarázható, hogy míg az emberi fül, hallásért felelős szőrsejtjei nem képesek regenerálódásra, addig a madaraké újranőhet. Így ezt a tényt, már nem csak a seregélyeknél sikerült bizonyítaniuk. A további kutatások közelebb vihetnek az időskori halláskárosodás gyógymódjának a megtalálásához.

A madarak legfontosabb érzékszerve a szem. Ez nem meglepő, szükség van rá a repüléshez. A szemük lehetővé teszi az ibolyán túli spektrum, a polarizált fény érzékelését is.
Ha azon bosszankodunk, hogy a madarak piszkítják a kocsinkat akkor az is jusson eszünkbe, hogy lehet nem is a madárban van a hiba hanem az autóban. Egy brit felmérés legalábbis ezt állítja.

5 városban / Brighton, Glasgow, Leeds, Manchester, Bristol / szemrevételeztek 1140 kocsit.

1. Piros: 18 százalékos találati aránnyal vezeti a listát.
2. A második legnépszerűbb madár wc a kék kocsi, 14százalékkal.
3. A bronzérem a fekete színűeké 11 százalékkal.

A fehér autóknak a 93 százaléka maradt makulátlan, míg a zöld színűeket le sem piszkítják: 100-ból mindössze 1 volt szennyezett.

Az álmosmadarak Dél-Amerika trópusain honosak. A lappantyúalakúak rendjébe tartozik, de a lappantyúféléktől eltérően nincs sörte a szájnyílásuk körül. 

Éjszaka aktív, rovarevő madarak. Napközben facsonkokon pihennek és tollazatuknak köszönhetően ők is a fa részének tűnnek. Az álmosmadár rendkívül ritka, költési időszakban csak egy tojást raknak egy facsonk tetejére.
Mexikóban számos negatív hiedelmet társítanak hozzá. Luchusának, vagyis bagolyboszorkánynak nevezik. A babonák szerint ezek az állatok boszorkányok, akik éjjel madár alakot öltenek. Ritkaságában közrejátszik rossz hírneve is, ugyanis a babonás helyiek irtják őket, hogy megvédjék magukat a gonosz lénytől.
                                                                 /összeszűkült pupillával/


Csőrök vékony, lapos és horgas amit ásításszerűen nagyra tátanak.

Fajok:
- óriás-álmosmadár
- hosszúfarkú álmosmadár
- karibi álmosmadár
- andoki álmosmadár
- közönséges álmosmadár
- fehérszárnyú álmosmadár
- fehérpettyes álmosmadár

A Duna-Dráva Nemzeti Park egy hírlevele jó tanácsokkal látta el azokat, akik madáritatót szeretnének a kertjükbe.
A cél, hogy természethű itatót alakítsunk ki ami vonzó a madaraink számára. Ennek eléréséhez használható patakkő, sóderágy vagy vízi növény. 
Arra érdemes odafigyelni, hogy lassan mélyülő legyen, esetleg a közepén elhelyezhetünk egy lapos követ. Az énekes madarak számára fontos, hogy a környezetükben találjanak bokrokat, fákat ahol veszély esetén meghúzhatják magukat. Ügyeljünk rá, hogy az itató árnyékos helyen legyen, így lassabban párolog el a víz. A tollazat tisztán tartása állandó és fontos feladat. Így az itató, fürdőző helyként is üzemel.