A jogszabály szerint az egyes és kettes kategóriába sorolt termékeket egész évben meg lehet vásárolni és a megfelelő szabályok szerint fel lehet használni. A hármas kategóriába tartozó tűzijátékok korlátozás alatt állnak, ezeket December 28. és 31. között lehet megvásárolni. Felhasználni viszont csak December 31-e este 6 óra és Január 1-je reggel 6 óra között lehet.
Egyes kategória: 14 éves kor felett szabadon vásárolható és felhasználható.
Kettes kategória: 16 éves kor felett szabadon vásárolható és felhasználható.
Hármas kategória: Pirotechnikus, bejelentéssel egész évben vásárolhatja és felhasználhatja, magánszemély csak a fent említett intervallumokban.
A szomorú tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ezek alkalmazása nem ésszerű keretek között zajlik. Főleg nincs tekintettel az élővilágra ez a fajta hóbort. A kutyabarátok számára fortélyok tömkelege fellelhető az interneten a problémák elkerülése érdekében. Sajnos, ezek ellenére évről-évre beszámolnak a sérült vagy elkóborolt négylábúak sokaságáról. De mi a helyzet a madarak háza táján? Az éjjeli pihenésüket megzavaró robbanások, repülésre késztetik őket. A sötétben nehezebben tájékozódó állatok neki repülhetnek épületeknek, villanyvezetékeknek. A felriadt madarak így éjszakára menedék nélkül maradnak, megfagyhatnak. Ezért gyakori jelenség az újév első napján, hogy az oly sűrűn látogatott madáretető üres, vagy csak egy pár példány keresi fel az élelemforrást.Egy sérült madarat a megtalálók, a megfelelő szaktudás vagy a tapasztalat hiányában a legtöbbször nem tudnak ellátni. Ilyenkor adja magát a kérdés, hogy "kihez forduljak?" A legtöbb amit ebben az esetben tehetünk, hogy felhívjuk a közelünkben lévő nemzeti parkot. 
A madármentéssel kapcsolatos, hasznos infók:
http://www.mme.hu/serult_madarat_talaltam

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Telefon: +36-48/506-000

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 

Cím: 8229 Csopak, Kossuth u. 16.
Telefon: +36-87/555-291

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6.
Telefon: +36-36/411-581

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 7625 Pécs, Tettye tér 9.
Telefon: +36-72/517-200

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 

Cím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Telefon: +36-1/391-4610

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár, Pf. 4
Telefon: +36-99/537-620

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.
Telefon: +36-52/529-920

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.
Telefon: +36-76/482-611

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 5540 Szarvas, Anna-liget 1.
Telefon: +36-66/313-855

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A
Telefon: +36-94/548-036

A két királyka faj után, kontinensünk harmadik legkisebb madara az ökörszem. Sűrű bokrokba építi falevelekből készülő ovális vagy gömb alakú fészkét. Ezt mohával, szőrrel és tollakkal béleli ki. A hím 2-3 fészket is rak, a tojó ezek közül választ. Tömege alig 6-7 gramm körül alakul. Állandó madarunk, de az etetőknél csak alkalmi vendég. Azaz a cinkékkel, verebekkel ellentétben nem tudhatjuk, hogy mikor jelenik meg. Méreténél fogva azon madarak közé tartozik, melyek az etetőnél a nagyobb fajok által termelt magtörmeléket fogyasztják. Belekóstolnak a cinkegolyóba, az almába és az itatót is igénybe veszik. A sűrű növényzetben bujkáló életmódja miatt, a talajetetőkön és az etetőtálcákon érzi jól magát. Rövid, kerek szárnyai nem alkalmasak folyamatos repülésre, ezért inkább az aljnövényzetben ugrál. A bokrok közötti távot, a lehető legrövidebb úton térdmagasságban, vagy az alatt repülve teszi meg. Ezért ha a talajetetőnket nem "ökörszemesítjük" továbbra is csak alkalmi vendég lesz. 
A táplálék forrását ne nyílt területre, hanem bokrok vagy sövények közelébe helyezzük el. Ahova ágról ágra ugrálva el tud jutni. Egy-két marék mákot és kölest is kiszórhatunk.A megfigyelésben sokat segít ha az etetőt vagy búvóhelyet úgy alakítjuk ki, hogy az őszi és téli napsütés érje azt egy pár órán keresztül. Az ilyen helyeken akár hosszú percekre is megpihen tollászkodni, napozni. Így a folyton mozgásban lévő, nyughatatlan ökörszemet, alaposabban is szemügyre tudjuk venni. 

A királykák Európa legkisebb madarai, 2 fajuk hazánkban is előfordul. A gyakoribb a sárgafejű a ritkább a tüzesfejű királyka. Mindössze 9 centiméter és tömegük sokszor az 5 grammot sem éri el. Rövidtávú vonulók, de bizonyos populációik egész télen kitartanak a költőhelyükön. Ilyenkor is pókokat és rovarmaradványokat fogyasztanak, ugyanis vékony csőrük nem alkalmas a magok felcsipegetésére. Az ágak előtt kolibri módjára szitálnak, így kapják el a rovarzsákmányaikat. Általában lucfenyvesek közelében él. Bizalmasnak mondható madárka, pár méterre megközelíti az embert. Ha magas "szi-szi-szi" hívogató hangot hallunk, akkor egy királykához van szerencsénk. 
Nevüket a fejükön lévő élénk foltról kapták, ami a hajdani királyok koronáira emlékeztet. 
Évente két fészekaljat nevelnek. Mivel az első költés sokáig elhúzódik, a tojó a fiókák 1 hetes korától új fészekalj építésébe kezd. Ekkor a hím veszi át a már kikelt kicsinyek gondozását. Átlagosan 7-11 tojást rak le, amit a tojó egymaga költ ki.

"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak."
Talán az első információ, amit mindenki megtanul a cinegével kapcsolatban, hogy azért bánatos, mert Varjú Varga Pál nem ér rá neki cipőt varrni. Vagyis Móra Ferenc ezt állította.
De azt tudjuk e, hogy a cinege, vagy cinke félék családjába 9 nem és 56 faj tartozik.
Átlagos testtömegük 10-18 gramm, testhosszuk 10-14 centiméter, szárnyfesztávolságuk pedig 18-21 centiméter. 
Hasznos rovarpusztítók. Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkoznak. Étrendjükben, hernyók, lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. 
A költési időszakuk Április-Július között van. A 7-14 csupasz, vak fióka 18-22 napos korukra tollasodik meg annyira, hogy kirepülhessenek a fészekből.
A nálunk költő madarak állandóak, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban. Megtelepedését odúk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük. 
Városokban, árterekben, zárt erdőkben, gyümölcsösökben, parkokban mindenütt előfordul.
A Kárpát-medencében költő cinegefélék:
- barátcinege
- búbos cinege
- fenyvescinege
- füstös cinege
- kék cinege
- kormosfejű cinege
- széncinege

Méregkereső kutyák további képzéséről írt alá megállapodást az agrártárca, a rendőrség és a madárvédők képviselője. A három szervezet ezzel igyekszik visszaszorítani a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezéseket.

"A 20. század elején még bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt. Az ezredfordulón viszont újraindult."
2012-ben indult el az Európai Unió által is támogatott Helicon Life+ program, amelynek a keretében sikerült megkezdeni az első méregkereső kutya kiképzését. A projekt akkor még újdonság volt, és előtte nem sikerült bíróság elé vinni, sőt sokszor még felderíteni sem a hasonló ügyeket.
A sikeres projektet tavaly PannonEagle LIFE néven folytatták, és tovább bővült a résztvevők köre a környező országokkal.
A programnak hála 450 madármérgezéses eset vált ismerté, amelynek nagy része védett fajokat érintett.

forrás: index.hu

Az ember által kipusztított állatfajok jelképévé vált dodó egyik utolsó példányát fejbe lőhették. Az utolsó dodót a történészek szerint egy 17. századi londoni házban tartották. Egy friss vizsgálat során, amit a koponyáján végeztek el ólomsörétet találtat. Olyat amit a szárnyasok vadászatára használtak.


Az Oxfordban őrzött dodó koponyájáról a Warwicki Egyetem kutatócsoportja CT-vel készített felvételeket, hogy a koponya háromdimenziós mását előállíthassák. A felvételek bebizonyították, hogy a madarat hátulról találták el a fején és a nyakán.
A mauritiusi dodó egy méter magas volt, testtömege meghaladhatta a 20 kilogrammot is. 1638-ban holland telepesek érkeztek az addig lakatlan szigetre, és a dodógalambok rövid időn belül kipusztultak. Az utolsó élő példányt 1662-ben látták.


A dodók kihalásához hozzájárult a telepesek által behurcolt háziállatok és patkányok is, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. A szerencsétlen sorsú madár kipusztulását mindaddig nem is érzékelte az ember, amíg szerephez nem jutott 1865-ben Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséjében.


Az Oxfordi Egyetem több mint 300 éve őrzi a dodó mumifikált koponyáját és lábát természettudományi múzeumában. Az egyed maradványai képviselik a létező legteljesebb dodócsontvázat, valamint a madár egyetlen fennmaradt szövetmintáját. A maradványok felbecsülhetetlen tudományos értéket jelentenek azok számára, akik tanulmányozni akarják a kihalt fajt.


Forrás: MTI

A tudósokat több mint egy évszázada foglalkoztatta egy rejtély: hogyan került a világ legkisebb röpképtelen madara a világ egyik legelszigeteltebb szigetére?
a Dél-Atlanti-óceánon található Inaccessible Islanden, azaz a megközelíthetetlen sziget ad otthont a Atlantisz-guvatnak. Mivel nem tudnak repülni, mostanáig elképzelni sem tudták, hogyan tudtak egy ilyen távoli helyre jutni, írja a Science Daily. A kutatók korábban arra tippeltek, hogy besétáltak a szigetre, amikor alacsonyabb volt a tengerszint, és egy száraz ösvény vezetett át az óceánon. Az állat éppen ezért Atlantisz elveszett városáról kapta a nevét, amelyet a legenda szerint elnyelt a víz.
Azonban a teória megdőlni látszik. Egy új genetikai elemzés során megállapították, hogy az Atlantisz-guvat feltételezhetően 1.5 millió éve repültek a megközelíthetetlen szigetre. Bár az Atlantisz-guvat tényleg ritkaságnak számít, a tanulmány szerint közeli rokonságban áll a Dél-Amerikában élő foltos vízicsibével és a szintén itt őshonos juhász guvattal. Ezek a madarak ugyanakkor kiválóan repülnek, és nagy távolságokat is képesek megtenni új élőhelyek felkutatásáért. 
Bár elsőre szokatlannak tűnhet, hogy egy madár egyszer csak felhagy a repüléssel, valójában egy elég ügyes húzásról van szó. A repülés sok energiát emészt fel, és az óceán közepén található szigetekre erre nincs elegendő erőforrás. Ráadásul az Inaccessible Islanden nincsenek földi ragadozók, így tulajdonképpen nincs is szükség a szárnyakra a meneküléshez.

forrás: sokszinuvidek.hu