A széncinegék a madáretetők leggyakoribb vendégei közé tartoznak, mindemellett jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez. Ezért gyakran találkozhatunk velük parkokban vagy az udvarunkon. Könnyedén azonosítható madárfaj. Fekete a feje, tarkója és torka, az orcája fehér. Felső teste eleven zöld, hasánál pedig sárga.

Nem minden madárfajnál lehet egyértelműen megkülönböztetni a két ivart, de a széncinege esetében igen. A fiút hímnek, a lányt tojónak hívjuk. A hímek színárnyalatai erősebbek és a hason futó sötét sáv erőteljesebb és a két láb között kiszélesedik. 

/hím széncinege/

A nőstények tollazata halványabb színű és a hasukon futó sáv vékony, esetleg határozatlan, de nem szélesedik ki a lábaik között.

/tojó széncinege/

A madarak tollát már a történelem előtti időkben is hasznosítottuk, de ez csak a háziasítás után vált rendszeressé. Volt fejfedő- illetve ruhadísz, rangjelölő szimbólum, íróeszköz, párnatöltelék, fegyvertartozék. A világ legnagyobb tollforgalmát Kína bonyolítja. A ludak rendszeres tépése csak a Kárpát-medencében vált állattenyésztési technológiává.
A toll történetileg idősebb mint maguk a madarak. A hámban lévő szemölcsök /papilla/ differenciálódása eredményezi ezt a sajátos szaruképletet. A nyél a papilla közepéből alakul, majd az felrostozódik, ebből a nyélből kétoldalt lépnek ki az ágak majd a sugarak.

A madarak bőre nagyon vékony. Minthogy a testüket toll borítja így a bőrnek nincs olyan funkcionális szerepe mint a hőszabályozás vagy hogy védje a testet a külső behatásoktól.
A tollnak 2 része van: a szár és a zászló. A szár zászlómentes része a cséve, elkeskenyedő része a tolltüszőbe illeszkedik és finom rostokkal rögzül benne. A szár két oldalához csatlakozik a zászló, mely oldalra hegyesszögben kilépő tollágakból áll. Ezekről erednek a sugarak amelyeken nagyságuktól függően 1-2 horg ül. Ezek a horgok körülbelül 60-90 fokos szögben egymásra fekvő sugarakat egymáshoz rögzítik.

A tollaknak 4 fő típusa ismert:

•  pehely- vagy testtollak
• kantár- vagy fedőtollak
• evező- és kormánytollak
•  módosult dísztollak
  

A madarak többségénél nem egyenletesen de nem is véletlenszerűen borítják be a testet. A tolltüszők egyenletes elosztása csak a futómadarakra és a pingvinekre jellemző. A testfelület körülbelül 25%-át nem fedik le, ez a kopasz terület.

A tollruha, tollazat jellemző a madárfajra, a mindenkori állapota pedig az életkor és az ivar jelzője.
Csibekortól a felnőtté válásig több tollváltás zajlik le az állat életében. Ugyanabban a tüszőben 4 generáció fejlődik ki egymást követően. Az új tollkezdemény mindig kilöki a már elhalt elődjét. A toll színét a bőrben lévő melanociták és a tüszősejtek kölcsönhatása dönti el. Ha a festékanyagok hiányoznak a tollazatból akkor a madár albínó lesz.

A tollak száma fajonként változik, a legtöbb toll egy hattyúfaj /több mint 25.000 darab/, a legkevesebb egy apró kolibri testén fordul elő /körülbelül 940 darab/.

Történt, hogy Kr.e. 390-ben Brennus gall vezér harcosaival éjjel beosont Rómába, azt felgyújtotta, és csak Juno, az otthon istennőjének szentélyében tartott áldozati ludak gágogása ébresztette fel az őröket. Ettől fogva évente egyszer megtartották a ludak szent ünnepét.

Évekkel ezelőtt egy lengyelországi ásatás során egy rakás csontra bukkantak, ami első ránézésre állati csontnak tűnt. Különösebben nem volt érdekesnek a felfedezés, egészen addig, amíg el nem kezdték a csontmaradványokat egyesével átvizsgálni. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a csontok nagy része valóban egy állaté, méghozzá egy gigantikus méretű madáré, de némi embercsont is keveredett közéjük. Eleinte nem értették a kutatók, hogy ez hogyan történhetett meg, de aztán folytatták tovább a munkát, és megvilágosodtak.

Az emberi ujj- és kézcsontok egy 5 és 7 év közötti neandervölgyi gyerek csontjai voltak, aki nagyjából 115 ezer évvel ezelőtt élt. Ahogy alaposabban megvizsgálták ezeket, rájöttek, a gyerek csontjai áthaladtak a madár emésztőrendszerén, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a szárnyas ragadozó elragadta a gyereket, megölte, majd részben elfogyasztotta. És nem is sokkal később a madár is elpusztult. Így került a gyerek néhány csontja a madár csontjai közé. A vizsgálódás egyelőre itt tart.

forrás: nuus.hu

Két rigó beszélget. Azt mondja az egyik:
- Te, az a dallam, amit az előbb fütyültél, nagyon tetszik nekem. A saját szerzeményed?
- Ááááá, dehogy. Azt a pacsÍRTA!

A legismertebb énekes madarunk a feketerigó. A rigók folklórja nagyon sokrétű, rengeteg népi hiedelem fűződik hozzájuk: 

• ha egy rigó fészket rakott egy ház tetején akkor ott hamarosan el fognak valakit jegyezni
• ha valakinek egy csapat rigó szállt le a kertjében ott pénzügyi növekedésre lehetett számítani
• ha élesebben énekeltek a rigók a szokásosnál akkor jött az eső
• ha a madár a házba szált be akkor halált jelentett
• ha a feketerigó keresztezi az utadat akkor rossz szerencséd lesz, még mielőtt elérnéd a célod

Egyesek szerint a fekete rigó fehér volt, de egy igencsak fagyos télnek köszönhetően egy kéménybe lelt menedéket ami miatt megváltozott a színe. Ez Január 30. 31, és Február. 1-re tehető. Ezt a 3 napot "feketerigó napoknak" is elnevezték.
A fekete ruha tollazat jellemző még számos madárfajra például: varjak, csókák, hollók. A középkori vallásban a fekete tollakat főként a vágyakkal /szexuális vágyakkal/ kapcsolták össze. A rigók a dalukat főként szürkületkor éneklik, amikor még nincs nappal de nincs éjszaka sem. Talán ezért gondolták a kelták, hogy a daluk képes eljuttatni egyik világból a másikba. De van aki azt mondja, hogy pont arra jó a rigó ének, hogy vissza találjon a jelen világba mert elriasztja a "csalóka" emlékeket.

Eurázsiai elterjedésű faj, viszont megtalálható Ausztráliában és Új-Zélandon is. Az utóbbi kettőre betelepítették.A hímek már Februárban területet foglalnak. A fészket mindig a tojók építik, meglehetősen változatos helyeken.
Évente átlagosan kétszer költ. Épületeken, fákon, bokrokon, gallyakon, vagy olykor a földön rakja le fészkét. 4-6 tojás van benne. A fiókák még teljes röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, de szüleik még hetekig etetik őket. 

Amit más madárral nem téveszthetünk össze:
Sárgarigó

A sárgarigó csapatok, a nagy hideg elől Afrikába vonulnak ahonnan Április-Májusban érkezik meg, és a madarak nagy része Augusztusban tovább is vonul. Hazánkban a fészekalja 3-5 tojásból áll, amin 14-17 napig kotlik. Kevés természetes ellensége van. A fiatalokat rovarokkal etetik. Népies neve az aranymálinkó.
Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak de élénk színezetük ellenére nem könnyű észrevenni őket. 
A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint “huncut a bíró”) vagy éles kiáltásuk (“ksréék”) nyomán szerezhetünk tudomást róluk.

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. 

Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől / általában November eleje / azok tartós megszűnéséig / akár Április közepe / tart. Az sem okoz gondot, ha az etetést - különösen ha új helyen szeretnénk elindítani - már az ősz beköszöntével, szeptemberben elkezdjük. Az etető szinte bármiből elkészíthető. A leggyakoribb talán a pét palackos vagy ivóleves dobozból készült, esetleg vásárolunk egyet. Különböző internetes oldalak lépésről-lépésre bemutatják a folyamatot ami a "hogy lesz ebből bármi is..."-től egészen a "na végre elkészültem!"-ig elvezet. Az alkalmazható eleségek 3 nagy csoportba sorolhatók, melyeket együtt érdemes alkalmazni:

Olajos magvak
A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olaj tartalmú fekete napraforgó. Emellett még köles, fénymag, muhar, dió, pisztácia /sótlan/, szezámmag, búza, stb. is adható.

Állati zsiradék
Legismertebb a legtöbb boltban megtalálható cinkegolyó. Kínálhatjuk a madarakat nem sós vagy kifőzött szalonnával, faggyúval, vajjal, túróval, stb. 

Gyümölcsök
Almával is etessünk. Lehetőség szerint szúrjuk fel egy bokor vagy egy fa ágára, és tegyünk egy pár darabot a földre is. Vannak madarak akik életmódjukból fakadóan nem szívesen veszik igénybe a madáretetőt / pl.: rigó /, így fontos, hogy a földön is legyen mindig élelem.

Soha ne adjunk se az énekesmadaraknak, se a vízimadaraknak kenyeret! 
Természetesen az etetőkre is vonatkoznak a megfelelő higiéniai elvárások. Ezeket rengeteg madár felkeresi és ha fertőzött vagy beteg madár is látogatja akkor könnyen a betegségek gócpontjává válhat. Ezért pár naponta takarítsuk ki. Az aljára tegyünk egy kisebb lyukat, így ha esik az eső nem állnak a magvak a vízben, hanem az el tud folyni. 
Fontos kiegészítő az itató és az etető közelében elhelyezett odú is.

Jó megfigyelést kívánok!

Egy minnesotai kisvárosba korábban érkezett a fagy mint szokott. Ezért a gyümölcsök is hamarabb indultak rothadásnak/erjedésnek, de a madaraknak erről nem szólt senki. Az állatok berúgtak a bogyóktól és elveszítették koordinációs képességeiket, ablakoknak és autóknak repültek. 
Az állatvilágban nem gyakori, hogy egy-egy faj saját önszántából nyúljon olyan tudatmódosító szerekhez, mint amilyen az alkohol is – ezzel igencsak egyedül vagyunk az élőlények között, hiszen csak néhány olyan állatról tudunk, amelyek készakarva szeretik tompítani az érzékeiket. Ez nem is csoda, számukra a túlélés a tét, amihez kell a tiszta fej és a gyors reakcióidő, az alkohol pedig mindkettőt erősen visszafogja.
Arról nem szól a kisváros, Gilbert rendőreinek jelentése, hogy pontosan milyen madarakról van szó, de valószínűsíthető, hogy csonttollúak (Bombycilla garrulus) estek az alkohol csapdájába, mert velük történt már hasonló korábban is – számolt be róla a Popular Science.
forrás:24.hu

A belvárosban, a külvárosban és vidéken is a helyükre kerülnek a madáretetők. Egyre hosszabbak az éjszakák és rövidebbek a nappalok. Ahogy közeledik a téli időjárás, folyamatosan nő a kereslet az ember által nyújtott táplálék iránt. Persze mi is szívesen megcsodáljuk, vagy egy pillanatra meglessük etetőnk vendégeit és mindenkinek akad egy kedvence. Így indul újra útjára, "Az év Városi Madara" szavazás. 2018.09.30. és 2018.10.30. között választjuk ki a 2019-as év legkedveltebb vendégét. 
/szavazás a lap alján/

1. Csuszka
Állandó madarunk. Városi parkokban és erdőkben egyaránt találkozhatunk vele. Fontos számára az idős fák jelenléte. Azok törzsén, ágain harkály szerűen mozogva, sokszor fejjel lefelé csüngve keresi a kéregrepedésekben megbúvó táplálékát. Territoriális viselkedésű, a párok egész évben őrzik revírjüket. Rovarlárvákkal, hernyókkal, kifejlett bogarakkal, pókokkal táplálkozik. Állandó madár, így ősztől bogyókat és magvakat is fogyaszt. Telente az etetőket is szívesen látogatja. Az etetőhelyre általában rakéta szerűen bevágódik, ezzel az összes ott táplálkozó madarat elijeszti.

2. Szajkó
Erdei, vagy ahhoz hasonló élőhelyeken országszerte elterjedt, gyakori fészkelő. Hazai állománya növekszik. Hangutánzó képessége közismert, legtöbbször az ölyv vijjogását hallatja. Riasztóhangjára az erdő legtöbb állata felfigyel. Hazánkban nem védett, augusztus és február között vadászható faj. A hazai állomány nem vonul, de időnként északi és keleti madarak jelennek meg nálunk, elsősorban a téli hónapokban. Fészekrabló szokásai miatt természetvédelmi és vadgazdálkodási megítélése ellentmondásos.

3. Csíz
Kistermetű pintyféle, mely hazánkban igen kis számban költ, de gyakori átvonuló és téli vendég. Táplálékának döntő többsége növényi eredetű. Főként a fenyők tobozában lévő magokat fogyasztja, de gyomnövények apró magvait, vagy akár pajzstetveiket is eszik. Télen megfigyelhető a madáretetőknél is, de korántsem olyan gyakran, mint a többi gyakori pintyféle. A zord hónapokban Magyarországon gyakran látható égerligetekkel övezett patakpartok mentén, de városi parkokban is rendszeresen felbukkan. Az enyves éger apró magját, valamint a nyírfák termését előszeretettel fogyasztja ebben az időszakban. Vonuló madár, mely kontinensünk északi részéről a mediterrán vidékekre és Észak-Afrikába megy telelni.

4. Nagy fakopáncs
Évente egyszer költ. Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a korhadt fákon. Territóriumán belül több odút is készít, de csak egyben fészkel. A tojó 6 tojását az odú alján levő faforgácsra rakja. A kotlás 14-16 napig tart. Mindkét szülő üli a tojásokat. A balkáni fakopáncs hazai megtelepedése után (30-40-es évektől) egyedszáma csökkent az urbanizált élőhelyeken. A fatörzsön táplálkozó fajok többségéhez hasonlóan télen is megtalálja táplálékát, ezért nem vonul el. Télen kóborló, de soha nem megy messze előző évi költőhelyétől.

5. Kék cinege
Egész Európában elterjedt faj. Kis termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben. Télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, a nád magját fogyasztja. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal (hernyók, pókok, lószúnyogok) eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak. A hideg idő beálltával térnek át a magokra. A nálunk költő madarak állandóak, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban. Megtelepedését oduk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük.

6. Házi veréb
Egyik leggyakoribb madarunk, mely a szövőmadarak közeli rokona. Nyugat-Európában jelentősen megfogyatkozott az állománya, egyes területekről már el is tűnt. Kedveli az ember közelségét. Hazánkban még általánosan elterjedt. Táplálkozása változatos. A fiókák több állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban. Állandó madár.

7. Tengelic
Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Régebben dekoratív külseje miatt kalitkamadárnak tartották, de már régóta védett faj.

8. Őszapó 
Áttelelő madár, egész évben itt marad. A fenyveseket, bozótos ligeteket kedveli, télen gyakran meg lehet figyelni a madáretetőkön. Ilyenkor cinegecsoportokhoz csatlakozik. Etetőről etetőre jár, így vészeli át a telet. Eredendő tápláléka rovarok, lepkék, hernyók, férgek, de télen megelégszik az olajos magvakkal, bogyókkal. Csoportokban figyelhetjük meg őket, több őszapócsalád csatlakozik egymáshoz. Igen kíváncsi természetű madarak, ha az ember elég türelmes, és kitartó, maga köré tud csalogatni néhányat, ha a jellegzetes "szríí" hangot hallatja.

A 2018-as év nyertese, a csuszka.