A fészekhagyó fajok /fácán, fürj, lúd-félék.../ esetében nem jár különösebb nehézséggel a kikelt fiókák mesterséges felnevelése. Ezek csibéi ugyanis felszáradásuk után rögtön képesek önállóan táplálkozni, így csupán megfelelően magas hőmérsékletről, illetve koruknak és fajuknak megfelelő takarmányról kell gondoskodnunk.
A fészeklakó fajok fiókái /papagájok, galambok, énekesmadarak.../ ezzel ellentétben életük első heteiben nem képesek önállóan táplálkozni, feltétlenül szüleik gondoskodására szorulnak. Különösen nehéz feladat a néhány napos pinty-, díszpinty- fajok mesterséges táplálása. Valamelyest könnyebbnek ígérkezik a rovarevő énekesek fiókáinak táplálása, különösen ha azok nyitott csőrrel kérik az eleséget. A galambfélék szintén kemény diónak bizonyulhatnak, hiszen szüleik /különösen az első napokban/ speciális, a begyben termelődő úgynevezett begytejjel etetik őket. Ezt nehéz mesterségesen pótolni és a fiókák csak a legritkább esetben hajlandóak elfogadni a felkínált eleséget. Talán a papagájok fiókáit a legkönnyebb felnevelni, hiszen ma már számos, speciális nevelőtáp kerül forgalomba, valamint a fiókák felneveléséhez szükséges eszközök és információk is könnyen beszerezhetők.
A problémák akkor jelentkeznek, amikor e példányokat tenyésztésbe kívánják állítani, és a madarak a fajra nem jellemző viselkedésformákat, fajtársaikkal, párjukkal, fiókáikkal szembeni agresszivitást mutatnak. A kézzel nevelt fiókák szelídek, ragaszkodók, vagyis ideális kedvencekké válhatnak.
Abban az esetben tehát, ha bármely okból kifolyólag a fiókák mesterséges felnevelését választjuk, a következő képpen szükséges eljárnunk. A szülők alatt, illetve a keltetőben kikelt kicsiket egyenletes, kb. 35 °C-os hőmérsékleten kell tartanunk, közel 70% relatív páratartalommal. Ennek gyakorlati kivitelezése leginkább papagáj-inkubátorban történik, ám ha nem rendelkezünk ilyennel, izzólámpa és egy tálka víz segítségével magunk is megteremthetjük az ehhez hasonló körülményeket. A kikelésük után kb. a 3. hétig, éjjel-nappal három óránként etessük a fiókákat, a negyedik és ötödik héten növelhetjük az etetések közti időtartamot 4, illetve 5 órára. A pépes nevelőtáp hőmérséklete a fióka testhőmérsékletének megfelelő legyen, 40-42 °C-on "tálaljuk" azt. Ajánlatos a kicsik testsúlyát naponta megmérni, hogy pontosan nyomon követhessük gyarapodásukat. Ma már kiváló nevelőtápok kaphatók hazánkban is /Kaytee, Nutri Bird/ melyek minden létfontosságú fehérjét és vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak, speciálisan az adott papagájfaj számára összeállítva, lényegesen megkönnyítve ezzel a tenyésztők munkáját.

Az így felnevelt fiókák egész életükben ragaszkodni fognak az emberhez, szelíd, bizalmas természetűek lesznek, ideális kedvencekké válnak a családban.

A legrégebben Európába importál díszpinty faj. Mégse lett belőle akkora brand mint a zebrapintyből vagy a hullámos papagájból. De a mindig egységes és fényes tollazata a legkedveltebb díszmadarak egyikévé tette.

Eredeti hazája Jáva és Bali, de betelepítették Malaysiába, Borneóra, Szumátrára, Lombokra, Tajvanra, Thai-földre és a Fülöp szigetekre. 

Latin neve: Lonchura oryzivora vagy Padda oryzivora, a magyar elnevezés a német tükörfordításából ered: Reisfink. Az angoloknak a mai napig nem sikerült megállapodniuk a név tekintetében. Gyakran hasonlítják a hazánkban is elterjed házi, illetve mezei verébhez, innen a java sparrow azaz jávai veréb elnevezés. Az ember lakta és az ember által megművelt területeket választja lakóhelyéül. Itt nagy csoportokba verődve él és táplálkozik, csak költési időszak idejére állnak párokba. Ezen kívül sok nevet kapott még: Java Temple Bird, Java Rice Finch, Java Rice Sparrow, Rice Munia, Rice Bird, Paddy Bird, java Sparrow... stb.Testhossza a csőrétől a farokig 14 centiméter. Itt is vannak eltérések. Egyes egyedek csak akkorák mint egy zebrapinty de vannak köztük 15-16 centiméter hosszúak is. 

Táplálék tekintetében nem válogatósak. Alaptakarmányuk fehér és vörös kölesből, fénymagból, muharból áll. Ha sikerül beszerezni akkor keverhetünk a takarmányhoz hántolatlan rizst is, de főtt formában is elfogadják. Szívesen fogyasztják a fürtös kölest, tyúkhúrt, pásztortáskát. 

Azok a tenyésztők akik csak kalitkában tenyésztik a rizspintyet sose használnak 85x50x50 centiméternél kisebb kalitkát. Röpdében is tartható, nem bántja a kisebb fajokat sem. Bár a hímek hevesen védik territóriumukat így ha ezt a megoldást választjuk itt is figyeljünk oda a megfelelő hely kialakításra. Megszokott módon itt is a hím énekel, de nem túl szépen. Vannak olyan példányok is melyek énektehetsége nem épp nevezhető csicsergésnek, azaz nem a hangjáért tartjuk. Akkor tudjuk a hím énekhangját készpénznek venni ha látjuk mellette a lüktető, ringatózó udvarlását is. 

A nemek megkülönböztetése nem egyszerű feladat. Vannak biztosnak tartott módszerek, de ezek ellenére sem 100%-os a megoldás. A csőr, a szemgyűrű, a hang, a pofafolt, a fej és testforma mind árulkodó lehet. A szemgyűrű a hímeknél sokkal erőteljesebb, pozsgásabb. A csőr szintén a hímeknél, vaskosabb, pirosabb és ami a legfontosabb, hogy rövidebb, tömzsibb mint a tojóké.

Sokan nem is tudják, hogy a papagájhoz hasonlóan a rizspintyet is nevelik kézzel és tartják házi kedvencként. Azonban ha nem ezt választjuk, fontos odafigyelni, hogy a fiókák ne legyenek túl hamar leválasztva szüleiktől. Ugyanis fontos látniuk az idősebbeket táplálkozni mert így alakul ki bennük az, hogy hogyan és hogy mit ehetnek meg. A túl hamar elválasztott madarak nem fognak kielégítően táplálkozni, lesoványodnak és elpusztulnak. 

A fiatalok kiszíneződése a többi pintyféléhez képest sokáig tart, a legtöbb tenyésztő ezért nem részesíti előnyben. 

Aki szeretne egy tollas, kézszelíd barátot de nem papagájban gondolkodik, annak egy rizspinty a megfelelő választás lehet.

Amennyiben ismerős a címet adó idézet akkor kettő lehetőség áll fenn. Az első, hogy Dumb & Dumber rajongó vagy, a második, hogy te vagy valamelyik ismerősöd kapcsolatba kerültetek vagy vagytok egy hullámos papagájjal.1840-ben jött az első hullámos papagáj Európába. Mivel hatalmas sikert aratott így rengeteg madarat hoztak be Ausztráliából. 1884-ben betiltották a madarak elszállítását a kontinensről, ezért az európaiak "háziasították".

A '90-es évek közepén kezdte el iszonyatos tempóban meghódítani és átalakítani itthon a házikedvencek piacát. Az öregek, a középkorúak és a fiatalok is szerették és szeretik a mai napig ezt az apró papagájt. No meg tudja az ég hogy miért de a magyar állomány körülbelül kétharmadát Pityukának hívhatták. Az évek alatt a névpaletta színesebb lett, a népszerűsége töretlen maradt. Külön Facebook csoportok jöttek létre nekik és a rajongóknak / Hullámos papagájok, nyilvános csoport/, képeik ellepték az Instagramot /a poszt készülte közben 999628 #budgie kép található/, meghódították az összes közösségi portált.

Kedveltségéhez a barátságos jellemén és játékosságán kívül az is nagyban hozzájárult, hogy a régóta tartó tenyésztésnek köszönhetően ma már a színváltozatainak a száma közelebb áll a 200-hoz mint a 100-hoz.

Némi beszédkészség is jellemzi őket, ez inkább a hímekre igaz. Mivel társas élőlényről révén szó, ha elég kitartóak és elkötelezettek vagyunk egy pár héttel később sok örömünket lelhetjük kézhez szoktatott barátunkban. A szelídítés témájával rengeteg honlap foglalkozik számos lehetőséget kínálva nekünk.

Tápláléka a vörösköles, sárgaköles, zab, fénymag, illetve zöldségekről is gondoskodjunk a számára. Sok folyadékot nem fogyaszt de minden nap kapnia kell friss vizet ha igazán egészéges madarat szeretnénk.

Mikor végleg elhatároztuk magunk a megvásárlása mellett, keressünk fel egy tenyésztőt az állatkereskedés helyett. Szemmel látható lesz a különbség a madarak között.

Ha igazán jó és gondos társa leszel akkor 12 évet is élhet. A kalitka méretet nehéz meghatározni, függ a pénztárcától, hogy mennyi időt lesz kint a madár naponta, hogy mennyi mindenre beszélnek majd rá mert "őrületesen jó játékok lesznek neki" csak vásárold zsúfolásig a lakhelyét, és a többi.

Már csak a színét, a nemét és a nevét kell kitalálni. De az biztos, hogy a papagájvilág stand up humoristái. Mindent egybevetve, tiszteletbeli "városi madár".

Végül egy olyan madárka aki a Skywalker Ranch-en senkinek nem szúrna szemet.

Azt gondoljuk, szinte mindent tudunk az állatokról. Pedig a madarak sokszínű világáról még napjainkban is számos babona és tévhit kering. Valóban homokba dugja a strucc a fejét? Tényleg bölcs állat a bagoly?

-A strucc homokba dugja a fejét
A tévhit szerint a világ legnagyobb testű madara, veszély esetén homokba dugja a fejét. Ha belegondolunk, s ez a mítosz igaz lenne, akkor az állat megfulladna. A világ leggyorsabb madarának nincs szüksége ilyen védekezésre, hiszen nagyon gyorsan reagál a veszélyre; vagy felveszi a harcot erős rúgásaival (mely egy oroszlánt is megtántorít), vagy 40 kilométer/órás sebességgel elszelel.
A tévedés valószínűleg onnan ered, hogy más madárhoz hasonlóan a strucc is köveket nyel, hogy azok a gyomrában segítsék a durva táplálék megemésztését, a kavicsokat pedig nem szedhetik máshonnan össze, mint a talajról. Ráadásul a talajgödörbe rakott tojásaihoz is gyakran lehajtja a fejét, így távolról úgy néz ki, mintha a föld alá dugná a fejét.

-Bölcs mint a bagoly
Nincs olyan nép, melynek mitológiájában ne vált volna jelképpé a bagoly. Az ókori görögök, a bölcsesség és az igazságos harc istennőjét, Athénét – akinek a bagoly volt a szent madara – “bagolyszeműnek” nevezték, így a görög mitológiában egyértelműen a bölcsesség és tudás megtestesítői.
A bagoly-félék szimbolizálhatnak mindent, amit az éjszakai életmódjára utal. Egyes kultúrákban a rossz, gonosz és démonikus erők szimbólumai, máshol a jóságé, okosságé és a gyógyító erőké. A magyar hiedelemvilágban is halált kiáltó madárként szerepelnek, de később a költészetbe is gyakran vonultak be vészmadárként. A babona szerint, ha valakinek a házára rászáll a kuvik és ott megszólal, oda hamarosan megérkezik a halál.
Az európai kultúrkörben a babonák ellenére, a bagoly általában a bölcsesség megtestesítője. Napjainkban olyan mesékben utalnak eme tulajdonságára, mint a Micimackó vagy a Doktor Bubó.
Dr. Louis Lefebvre kanadai tudós intelligencia mérése alapján a madárvilág képviselői közül a varjak és a szajkók az igazi „elmebajnokok”, utánuk következnek a sólymok, de jól teljesítettek más ragadozó madarak, a gémek és a harkályok is. A baglyok nem jutottak dobogós helyre.

-A kuvik megjósolja a halált
Egy másik, baglyokkal kapcsolatos babona a kuvikhoz kötődik. Népies neve halálmadár, a közhiedelem szerint ugyanis  ez a madár a haldokló ember ablakába száll és ott hallatja jellegzetes kiáltásait, megjósolva ez által a közelgő elmúlást. A valóságban ezt a kis termetű baglyot a virrasztáskor használt lámpa köré gyűlt rovarok vonzották, őket követte a kuvik, tehát nem a halál előjeleként jelent meg a házaknál.

-A sokrétű rigók

A legismertebb énekes madarunk a feketerigó. A rigók folklórja nagyon sokrétű, rengeteg népi hiedelem fűződik hozzájuk: 

• ha egy rigó fészket rakott egy ház tetején akkor ott hamarosan el fognak valakit jegyezni
• ha valakinek egy csapat rigó szállt le a kertjében ott pénzügyi növekedésre lehetett számítani
• ha élesebben énekeltek a rigók a szokásosnál akkor jött az eső
• ha a madár a házba szált be akkor halált jelentett
• ha a feketerigó keresztezi az utadat akkor rossz szerencséd lesz, még mielőtt elérnéd a célod

Egyesek szerint a fekete rigó fehér volt, de egy igencsak fagyos télnek köszönhetően egy kéménybe lelt menedéket ami miatt megváltozott a színe. Ez Január 30. 31, és Február. 1-re tehető. Ezt a 3 napot "feketerigó napoknak" is elnevezték.
A fekete ruha tollazat jellemző még számos madárfajra például: varjak, csókák, hollók. A középkori vallásban a fekete tollakat főként a vágyakkal /szexuális vágyakkal/ kapcsolták össze. A rigók a dalukat főként szürkületkor éneklik, amikor még nincs nappal de nincs éjszaka sem. Talán ezért gondolták a kelták, hogy a daluk képes eljuttatni egyik világból a másikba. De van aki azt mondja, hogy pont arra jó a rigó ének, hogy vissza találjon a jelen világba mert elriasztja a "csalóka" emlékeket.

Ha ismersz hiedelmeket vagy tévhiteket amik a madárvilághoz kapcsolódnak akkor írd meg kommentben!

Egy ideje már mondogatták, hogy a madarak repülés közben is tudnak aludni, de nem nagyon volt aki ezt bizonyítsa. 
Neils Rattenborg, a Max Planck intézet kutatója a csapatával együtt először támasztotta alá ezt az állítást. A fregattmadarakat tanulmányozták, ehhez a fejükre szereltek egy EEG eszközt. Ez mérte az agyuk aktivitását, a fej és szemmozgást, valamint az alvást dokumentálta. Az is kiderült, hogy az alváshoz elegendő volt az egyik szemüket lehunyni és az egyik, vagy akár mind a kettő agyféltekéjüket kikapcsolták. Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy akár az alvás REM szakaszában is megőrzik navigációs képességüket.
Ezeket a madarak hosszú napokat, vagy akár heteket töltenek az óceánok fölött és gyakran akár 3000 kilométert is megtesznek megállás nélkül. A begyűjtött adatok azt mutatták, hogy napközben aktívak voltak, de a napnyugtával vitorlázó repülésre váltottak. Ezután kezdődtek el a maximum 7 perces SWS /lassú hullámú alvás/ szakaszok. 
Időnként az alvás REM szakasza is felbukkant. Ilyenkor, hogy ez ne okozzon problémát az izmaik elernyednek és a fejük is lecsuklik, de csupán pár másodpercig tart. Ezekkel a módszerekkel átlagosan napi 42 percet alszanak. Majd amikor földet érnek mindent bepótolnak napi 12 óra alvással.

Az első világháború idején a hadseregek szívesen alkalmazták a postagalambokat kommunikációs célokra. Ezt megelőzően már az ókori keleten is kihasználták e madár adottságait. Egyes becslések szerint több mint fél millió galamb volt szolgálatban a háború ideje alatt. A velük indított üzenetek 95%-a célba ért.  

A két világháborúban a katonai galambokat a hadszíntér szinte minden területén bevetették. Lövészárkokból, léggömbökből, repülőkből sőt, még tengeralattjáróról is röptettek. 

Cher Ami


Az első világháború leghíresebb madara lett. Az egyike volt annak a 600 postagalambnak amit az angolok adományoztak a Franciaországban állomásozó amerikai erőknek. A szárnyasokat még a gáztámadásoktól is védték, de így is rengetegen hullottak el. 
1918. Október 2.-án a 308-as zászlóalj magával vitte a galambot amikor benyomultak az argonne-i erdőbe. Az "elveszett zászlóalj" katonáit a németek körbezárták és napokon át támadták. Október 4.-én baráti tűz zúdult rájuk, ezért útnak indították az utolsó galambot, Cher Amit. A németek megpróbálták lelőni a madarat, ennek ellenére 25 perc alatt 40 kilométert repült. Mikor megérkezett hiányzott az egyik szeme, a mellén meglőtték és nem volt meg a lábának egy jelentős része. A jelentőhüvelyt egy ín tartotta a helyén. 


Az üzenet tartalma:
"A 2746,4 koordinátájú út mentén vagyunk. A tüzérségünk közvetlenül ránk zúdítja a zárótüzet. Az ég szerelmére, állítsák le."

A galamb érkezte után megszűnt az ágyúzás. Cher Ami orvosi kezelést kapott, majd kitüntették a francia háborús érdemrenddel. /Croix de Guerre/ Az Amerikai Egyesült Államokba vitték ahol 1919. június 13.-án pusztult el. 1931-ben posztumusz beiktatták a versenygalambok dicsőségcsarnokába. Szolgálataiért megkapta a galamboknak adható amerikai aranymedált. 
Preparálták és a Smithsonian Intézetbe került. Ma az amerikai nemzeti történelmi múzeumban található. 

Az állatoknak adható legrangosabb kitüntetés a Dickin érdemérem. A kiosztott 54 éremből 18-at kutyák, 3-at lovak, 1-et egy macska és 32-t galambok kaptak. 

Anno mindenki ezeket fogyasztotta és népszerűbbek voltak mint Sanders ezredes csirkeszárnyai, de mára teljesen eltűntek. Az elmúlt évszázadokban, vagy ha nem szeretnénk nagy számokkal dobálózni akár évtizedekben is sokat változott a szárnyas gasztro. Sok, majd később rengeteg tényező sorakozott fel, hogy ez így alakuljon. A legmeghatározóbb szerep talán a természetvédelmi jogszabályoké lett. Ma már nem eszünk se hattyút, se pacsirtát, se fenyőrigót, se fecskét.Pedig a szakácskönyv szerint nem csak párolva vagy nyárson sütve remek étek, de pástétomnak is finom. A finomra metélt hattyúhúst szalonnával mozsárban áttörték, szitán átnyomták, sóval, borssal, szerecsendióval, szegfűszeggel ízesítették, fél kiló vajjal keverték, majd formába töltve, pástétomtésztával lefedve meleg vízfürdőben párolták 3 órán át. A hattyúkenyérnek nevezett fogást a kihűlt tésztával tálalták.

Az egykoron fogyasztott szárnyasok nagy része mára már védett. Aki pedig védett madarat ejt az fizet, eszmei értéktől függően 25 ezer és 1 millió forintos büntetésre lehet számítani. Az apróvadakból a fácán, fogoly, vetési lúd, nagy lilik, szárcsa, bizonyos récefélék, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb még vadászható. Kereskedelmi forgalomban ezeknek is csak egy része bukkan fel.A fecskéket se főzzük már meg másnaposság ellen vagy ha a gyereknek fáj a hasa és nem készítünk a szerveiből szerelmi bájitalt. / lásd: #mentsükmegafecskéket / A vadételek ritka fogyasztásának nem csak az áruk szab gátat, de új alapanyagokkal se kísérletezünk sokat. 
Az arisztokrácia idején elterjedt és kedvelt étel volt a varjúleves. Akik a zsengébb húst szeretik azoknak varjú pörköltet készítetettek fiatal madarakból.

Varjúpörkölt Füstölt Szalonnával:

Hozzávalók, 8-10 személyre:
10-13 kisvarjú, 60-70 dkg krumpli, 15-20 dkg füstölt szalonna, 2 fej hagyma, 2-3 csipet piros paprika, 2-3 petrezselyem- vagy zellerlevél, 3 csipeti őrölt bors, csipetnyi köménymag, só

Elkészítése: Tollastól együtt lerántjuk róluk a bőrt. jól megmossuk, feldaraboljuk. Csak a mellét, combjait és a hátát hagyjuk meg. A zúzája is finom, de sok a munka vele, mert ki kell vágni, hogy a belsejét megnyúzzuk. Csak akkor érdemes összegyűjteni, ha sok van belőle.
Egy hétliteres bográcsba elfér kb. 10-13 kisvarjú. Sőt a krumpli is.
Tizenöt-húsz dkg apróra vágott füstölt szalonnát süsünk ki. Másfél dl zsírnál többet nem kell benne hagyni. Apróra vágott két fej hagymát megpirítunk benne. Megszórjuk piros paprikával, és gyorsan felöntjük egy pohár vízzel. Belerakjuk a húsokat. Aztán még annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Petrezselyem- vagy zellerlevéllel, őrölt borssal, sóval és köménymaggal ízesítjük. 
Fél fövésen túl hozzárakjuk a fél hasábokra vágott krumplit, kb. fele annyit, mint a húst. Lassú tűzön főzzük, meg-megkavarjuk és kóstolgatjuk.

Szívszorító pillanatot örökített meg, ahogy a strandon cigarettacsikkel eteti kicsinyét egy kormos ollóscsőrű.


Karen Mason a Facebookon osztotta meg az esettel kapcsolatos aggályait. 
Egyre gyakoribb tapasztalat, hogy az emberek által kidobott, leselejtezett termékek maradványai állatokat ejtenek csapdába, sebesítenek, betegítenek vagy ölnek meg.
Arra is volt már példa, hogy fészekrakáshoz használták fel a szemetet a madarak.


Mason egy másik fotót is készített, amelyen a fióka a csőrében viszi a csikket.

Aki megfigyeli a madarakat, sok mindent megtudhat énekükből. Fontos szerepet tölt be életükben az akusztikus kommunikáció. Szinte az összes szárnyas képes valamilyen hang megformálására, de csak az egyharmaduk tud énekelni. Minden lelkes madárbarátnak van egy dallama amit bármikor felismer. Így jött létre ez a lista, a hazánkban fellelhető énekes madarak egy részéről. A poszt alján egy szavazással, hogy mindenki letehesse voksát a kedvence mellett.

1. Fülemüle:
Az egyik legszebb énekhangú madár a fülemüle. A gégéje 4 különböző hangot tud kiadni egyszerre, így a madár, változatos dallamvilágában zenei szempontból tökéletes akkordokat is énekel. Az irodalmi és zenei művekben gyakran felbukkanó fülemüle, a költők éjjel daloló misztikus csalogánya csak igen ritkán kerül szem elé, az udvarló hímek kórusa azonban betölti a májusi éjszakákat.

2. Vörösbegy:
Halk füttymotívumokkal induló, erőteljes trillázással véget érő éneke már Március második felében hallható. Lágy éneke az alkonyati órákban is felcsendül. A domb-, és hegyvidékek madara.

3. Sárgarigó:
Európa jelentős részén, de még Észak-Afrikában is él az aranymálinkó azaz a sárgarigó. A hímek gyakran hallatják flótázó* éneküket, amit a népnyelv a " Huncut a bíró" kifejezéssel illet. 
"Belefújtam a muzsikába: hát olyan szépen szólt, hogy örömömben tátva maradt a szám. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinálhatott a sípjával az az ezermester tót, de egészen úgy tilliózott, mint a sárgarigó." /Kincskereső kisködmön/

4. Énekes nádiposzáta:
Nagyon jó hangutánzó, az egyetlen európai faj, amely afrikai madarak hangját is utánozza. Bokrosok, csalánosok, ligetes erdők szegélyei, folyóárterek vagy gabonatáblák lakója.

5. Ökörszem:
Egyik legkisebb termetű madarunk. testhossza 9-10 centiméter. 

6. Füsti fecske:
Az első madár érkeztéhez rengeteg hagyomány kötődik. Jászladányban a tenyerükbe fújnak, hogy egész évben szerencsések legyenek, Jászberényben úgy tartják, hogy az érkeztekor hátra dobott marék föld mind kaporrá lesz. Bácsban a falusiak a kezüket a falhoz ütötték, hogy abban az évben sok búzájuk teremjen. Április és Május kiemelt fecskevédelmi időszak.

7. Mezei pacsirta:
A mezei pacsirta éneke ihlette Percy Bysshe Shelley "Egy mezei pacsirtához" című költeményét. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.

8. Széncinege:
A nagyobb testalkatú cinegefélék közé tartozik. Megismerhetjük a "nyitnikék" és a "ti-cső" kiáltásairól. 

9. Tengelic:
Népi elnevezése: stiglic. Az egyik leggyakoribb pintyfélénk. Aki esetleg télen eleséget kínál a környéken élő madaraknak már találkozhatott velük, ugyanis csapatokban járnak. 

10. Fekete rigó:
Két rigó beszélget. Azt mondja az egyik:
- Te, az a dallam, amit az előbb fütyültél, nagyon tetszik nekem. A saját szerzeményed?
- Ááááá, dehogy. Azt a pacsÍRTA!
A rigók a dalukat főként szürkületkor éneklik, amikor még nincs nappal de nincs éjszaka sem. Talán ezért gondolták a kelták, hogy a daluk képes eljuttatni egyik világból a másikba. De van aki azt mondja, hogy pont arra jó a rigó ének, hogy vissza találjon a jelen világba mert elriasztja a "csalóka" emlékeket.